Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 2. kötet (Buda, 1842) - 24.200b

mal egyet ért, és kérdezősködése által a’ bűntetteknek akar nyomába jőni. 2) Atyailag folytatott beszélgetés által tanulja ki természetüket, elméjük’ és szivük’ állapotát: e’ végett úgy vezetvén a’ beszéd* fonalát, hogy ünmagok ad­ják életük’ rajzát; ha ugyanis a’ lelkipásztor ezt kinyer­heti, künnyü leszen az erkülcsi rósz’ forrását és a’ büntet­tek’ kútfejét fülfüdüznie, és az igaz javulást eszküzülnie. Mivel pedig az illy emberek a’ religio’ dolgában egészen járatlanok, az erkülcsre nézve teljesen elhagyattak, és balitéleteiket tekintve szürnyü makacsok szoktak lenni: természetesen az küvetkezik, hogy tehetségeikhez képest a’ religio’ főbb igazságaira, az Isten- ’s emberek-iránti sze- retetre, az erények1 és vétkek’ ismeretére, a’ kürükhez tar­tozó kötelességek’ teljesítésére kell őket oktatni ’s vezet­ni; hogy szerencsétlen állapotjok’megismérésére’s gonosz­ságuk’ gyiilülésére erős okoknál fogva kell őket indítani; hogy azon véleményüket, mintha a’ büntetés’ kikerülése végett szabad volna tetteiket eltagadni, meg kell czáfolni; hogy végre a’ lelkipásztornak kötelességében áll őket az iránt meggyőzni, miszerint a’ polgári hatalomnak, ha va­lami felől kérdeztetnek, tartoznak hazugság és kétértelmű­ség nélkül egyenesen felelni, tartoznak bűntársaikat fül- füdüzni, tartoznak rósz tetteiket megbánván életüket meg­jobbítani. Arról talán szükségtelen szólani, hogy nagy vét­ket küvetne el azon lelkipásztor, ki illy embereket a’ vé­gett, hogy bűneiket menthessék, vagy büntetésüket köny- nyithessék, valamiféle ál-fogásokra oktatna. Ha talán 3) az illy-sorsu emberek a’ fenyítő hatalom’ igazságtalansága, vagy a’ hozott ítélet’ keménysége iránt tennének szót: mu­tassa meg nekik a’ lelkipásztor, hogy a’ szentirás szerint is (Rom. 13, 1—4.) kell a’ köztársaságban olly hatóságnak lennie, melly az elkövetett bűntetteket megboszulja; hogy a’ vádlók, poroszlók ’s itélő-birák Istentől vevék hatalmu­kat; hogy küvetkezőleg ezeket azért, mert tisztüket telje­sítik, nem szabad gyűlölni, sőt inkább mint az igazságnak

Next

/
Thumbnails
Contents