Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 1. kötet (Buda, 1842) - 24.200a
49 Azok utoljára, kik állításunk ellen a’ szentirás’ e’ helyeire hivatkoznak: „Boldogok a’ lelki szegények, mert övék mennyeknek országa“ Mát. 5, 3.; „Legyetek együgyüek------------mint a’galambok“ Mát. 10, 16.; „A* tudomány fólfuvalkodtat“ Kor. I. L. 8, I.; ezek, mondom, komoly dolog helyett tréfa-beszéddel faggatnak bennünket. Ugyanis az itt fölhozott szavakból, akár együtt akár külön vetessenek, hogyan lehetne azt kihozni? mit az ellenfél óhajt: hogy tudniillik a’ tudományos miveltség a’ lelkipásztornak se nem hasznos, se uein szükséges. Névszerint eme’ szavak’ értelmére nézve: „Boldogok a’ lelki szegények, mert övék mennyeknek országa“ az Irás-fejtegetők nem egyeznek meg egymással. Vágynak ollyanok, kik e’ mondásnak illy értelmet adnak: boldogok, kik ismereteik’ hiányát főkép a’ religióra nézve megismervén keresik az igazságot; minthogy megtalálják az emberi nemmel Krisztus által közlőit mennyei tanítmányt. Már így vévén a’ dolgot, a’ szentirás állításunkkal nem csak nem ellenkezik, hanem még inkább kedvezőleg fejezi ki magát iránta. E’ szavak tovább: „Legyetek együgyüek-----— — mint a’ galambok“ inkább a’ szív’ ártatlanságát, őszinteségét’s jóságát mint az elme’ tehetségeit illetik. Már olly szavakból , mellyek a’ kérdésben forgó tárgyhoz épen nem tartoznak, mit lehetne törvényesen ellenünk következtetni? nem tudjuk, végre ezen kifejezés: „A’ tudomány fólfuvalkodtat“ legkönnyebben a’ felebaráti szeretet nélkül szűkölködő dolog-ismerethez és tudományhoz alkalmazható; tekintvén ugyanis e’ szavakat egész kiterjedésükben, vagyis, mint a’ szentirásban vágynak, a’beszéd’ folyamatában, nyilván ezt jelentik: ámbár tudjuk (mert tudománynyal mindnyájan bírunk; de a’ tudomány fólfuvalkodtat, a’ szeretet pedig épít) ámbár tehát tudjuk, hogy a’ bálványoknak beiuutattakból ennünk csak azért is szabad, mivel bálvány-isten nem létez a’ világon: mind e’ mellett ne együnk azokból, ha e’ tettünk az erőtleneknek botránkozásra okot szolgálna. így tehát innen sem sajtolhatni ki azt, mit e lenfeleink reménylettek. Egyébiránt talán nem csalódunk azt jegyezvén itt meg, hogy az Hlyen és más hasonló álokoskodások ré- i. kötet. 4