Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 1. kötet (Buda, 1842) - 24.200a

244

a’ versenyezést összehasonlíthatni az irigységgel, és ennek mint eléggé ismeretesnek jegyeiből könnyen megismertethetni amazt mint kevesbbé ismeretest vagy talán egészen ismeretlent.

Azon ismeretek’ sorában, mellyeket oktatás közben a’ lelkipásztornak ki kell fejtenie, harmadik helyen említhetjük a’ vegyes szemléleteket: ezek által egyébiránt olly képzeteket értünk, mellyek részint a’ külső részint a’ belső szemlélő tehetség által alkotvák: ide tartozik p. o. az ember’ képzete, mivel az ember látható testből és láthatatlan lélekből áll; vagy a’ keresztség’ képzete, minthogy ezen szentség is látható jele a’ láthatatlan malasztnak. E’vegyes nemét a’ szemléleteknek legkönnyebben az által közölhetjük a’ hallgatókkal; ha ezen vegyes tárgyat alkotó részeire fölosztjuk: ha azután, általában szólván, az elkü- lönözött szemléletek közül először a’ külsőt, másodszor a’ belsőt ön-szabályai szerint előterjesztjük; ha végre mind a’ két szemléletet illőleg kifejtvén azon iparkodunk, hogy a’ hallgatók a’ két szemléletet egyesítve és egy egésznek gondolják, befejezésül pedig ezen egésznek nevét egyenesen kimondjuk. A’ most előterjesztett módot követhetjük a’ bérmálás’ szentségének magyarázata közben: tudniillik előadhatjuk, bizonyos küljelek mit miveiének az apostolokban belsőleg; ’s mit mivelhetnek ugyanazon küljelek mi-benniink is belsőképen, ha helyesen hozzánk alkalmaztatnak.

62. §. Folytatás.

Azon ismeretek között, mellyeket a’ hallgatókkal közölni szükséges, negyedik helyen említendők a’ fogalmak, vagyis azon képzetek, mellyek külső, vagy belső vagy épen vegyes szemléletekből állíttatnak össze. így p. o. a’ keresztség’, bérmálás’, utólsó-kenet’ ’s a’ t. vegyes szemléletéből származik a’ szentség’ fogalma, melly általában látható jelét teszi a’ bennünk láthatatlanul munkáló ma-