Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 1. kötet (Buda, 1842) - 24.200a
237 ni. Mi főleg arra figyelmezvén, hogy csak azon esetre fognak a’ religioi igazságok a’ hívek’ elméjében gyökeret verni és gyümölcsöt hozni, ha először a’ közlendő igazságokat világosan átlátják; ha másodszor az okokat, mely- lyeken épülnek, teljesen áthatják; ha harmadszor azokat, miket tanultak, hiven emlékezetben tartják; igen, mi főleg ezekre figyelmezvén, az ide tartozó szabályokat illy renddel fogjuk előterjeszteni: először leírjuk a’ módot, mellyet a’ lelkipásztor a’ végett tartozik követni, hogy a’ hívek a’ világosan kifejtett igazságokat teljesen átlássák; másodszor lerajzoljuk az utat, mellyen a’ lelkipásztornak járnia kell, hogy a’ keresztények a’ nyomosán megmutatott igazságot valónak tartsák; harmadszor előadjuk a’ szabályokat, mellyeket a’ hittanítónak azért kell mindenkor szemmel tartani, hogy a’ hallgatók a’ velek közlött üdvös igazságokat jól megjeleljék, és azokra hiven emlékezzenek. 61. §. A’ religioi igazságok’ világossága. Szántszándékkal elhallgatván azon kis-szerü különböz- tetéseket, mellyeket a’ bölcselkedők a’ világosság, kiilön- bözöttség, határozottság és más eíféle szavak között tenni szoktak, mi e’ helyen a’ világosság által a’ pásztori oktatás’ azon tulajdonát értjük, melly szerint a’ lelkipásztor hallgatói’ elméjében valamelly igazság felől olly képzeteket ébreszt, hogy azok ezen igazságot minden mástól különböztethetik, azaz: a’ fölvett igazságnak nem csak színét , hanem annak belső lényegét és kapcsolatát átláthatják. Hogy e’ tulajdonnak a’ pásztori tanításban szükségképen meg kell lenni; mindenki meg fogja engedni, azt vévén figyelmesebben gondolára: miszerint a’ pásztori oktatás főkép oda irányoz, hogy a’ hívekkel hitbeli, és erkölcsi igazságok olly módon közöltessenek, melly eléggé alkalmas szivükben ájtatos érzelmeket gerjeszteni, ésakaiá
