Podhradczky József (szerk.): Pázmány Péter' esztergami érseknek, Magyar Ország primásának és a' romai közönséges Anya-Szent-Egyház cardinálisának élete (Buda, 1836) - 22.958
20 a’ Fő-oskolákban Böltseíkedést és Isteni Tudományt mintegy 1607-kig tanított [Ezen esztendőben a’ négy Fogadásnak letételére engedelmet nyervén. *) mivel apostoli buzgósággal szomjúhozta a1 Lelkek’ idveségüket, ’s magát a’ Romai Katholiha Hitnek gyarapítására és hirdetésére hivatalosnak lenni érzette; Elojárói előtt esedezett, ’hogy ezen meg-hivásának, mellyre szinte fogadásai is le-kötelezte volt magát, **) engednének, ’svőtet az Ur szŐHŐjébe szerette Hazájába botsáta- nák. — A’ bölts ElŐjárók örömest kérésére állottak, ’s mint Missionariust Magyar Országra küldötték. Ennek a’ Szerzetnek Elojárói voltak azok a’ mély belátó férfiak, kik alattvalóikat hajlandóságuk ellen sohasem kénszerítették olly hivatalnak viselésére, mellyre természetüknél fogva elégtelenek valának. Hanem mindegyikét tulajdonságára nézve oda rendelték, a’ hová alkalmatos volt. Ezért közöttük hallatlan volt a’ meg nem elégedetteknek panaszuk; mert kiki hajlandósága szerént foglalatoskodván, és kedve után lelki tehetségeit ki-mívelvén, élete terheit koránt sem érzette. Noha Péter apostoli pályáját még 1595-dik esztendő tájban el-kezdette; valamint Egyházi Beszédeiben írja „Ä mit Karácson napján — prédikallottam utolszor Nagy Szombatban 1635. eszxendo végén, mivel hészen vagyon, hi hagyom nyomtatni, úgy mond, Alítom, hogy ez lészen vége a' negyven esztendötül fogva való prédihállásomnah.“ ***) Hazánkban mindazáltal 1607-dik esztendőnél előbb nehezen hirdette az Isten igéjét; mivel a’ magyar királyi Vniversitás könyvtárában le-tett kézirat szerént „Theologia Scholastica Cardinalis Pázmány, quam Graecii dictavh anno 1603. et deinceps, Collegio Tyrnaviensi in memoriam Academici Fundatoris data anno 1638“ a’ XVII. század kezdetén tanítói hivatalt viselt. Azon idő alatt pedig, míg külföldön fölebb ’s nagyobb kimívelésén fáradozott , ’s tanítói székeiben bov és nagy tudományáért el-híresedett; sok fő ember meg kedvelte., kikkel igen szoros barátságban élt. Ezek közül emlékezetre méltó Stolaeus György Lavantini Püspök, kinek Péterünhhez 1607-ben írt levelében ezeket olvasomí ,,Debeo autem litteris litteras, amorem amori; atque illas quidem, quales quales nunc solvoi Hoc vero ita vicissim in te sum animatus, uti par est in virum ortu, bonitate, doctrina, religione praeclarum.** ****) Haza érkezyén, mondhatatlan buzgósággal hirdette az Isten igéjét, ’s igen nagy hasznára volt a’ katholiha Magyar Any,aszentegyh áznak, mellyel bov tudományával mind élőbeszédben, mind pedig ki-adott számos könyvekben hatalmasan oltalmazott ; ’s hivatalában olly fáradhatatlan igyekezettel , ’s elo-menetellel forgolódott, hogy harmintz Nemes ^s elŐkello Ágnál többet térített viszsza a’ Romai Kát. Anyaszentegyházba „Die meisten Grossen und Adelichen des Landes, die sich zur evangelischen Religion bekannten, hat er durch Versprechungen grosser Beförderungen bey Hofe zur Annahme der katholischen Religion gebracht*****~) Ez a’ tanú annyibúi érdemel hitelt, mivel ,,Professionem quatvor Votorum an. lÓO’. emisit.** Alexander Szörényi in Pannonia docta, melly még kéziratban vagyon. **) Morerius Diction. Tom. VII. Lit. P. föl. 98. edit. 1740. Olvasd „A' Romai Anyaszentegyház Szokásából rendelt Evangéliumokról Prédikácziók. A. Szombat. 1695. egész levélen, az 1241-dik lapot. Lásd. Georgii Stobaei de Palmaburgo Episcopi Lavant ini, Caesareae Maiestat i a Secretioribus Con- sdiis, nec non pro eodem per Inferioris Austriae Provincias Locumtenentis Epistolae ad diversos, l un. Aust. 1758. in 4-to p. 213. és Epistolae Pétri Pázmány ad Pontifices, Imperatores , Reges, Principes. Cardinales, aliosque illustres aevi sui viros datae , ac vicissim ab illis acceptat, quas collegit , et edidit Jac. Férd. Miller. Tomi 11. in 8-vo Bud. 1822.-###■##) iS achrichten von den Lebens umständen und Schriften Evangelischer Prediger in allen Gemeinen des Königreichs Ungarn , von Johann Samuel Klein. Leipzig u. Ofen. 178g. in 8-vo I. Th, p. 133.
