Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 2. kötet : Az egyházi különjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824b
71 gyes püspök megegyezésével» ’), nem pedig a szerzetes elöljáró önkényéből történniük kell. Továbbá 4) minthogy szegénység fogadásánál fogva is leköteleztetve maradnak, az ideigleni birtokokra nézve szinte elöljárójok alá tartoznak, ezek azonban amazokat mindennel ellátni kötelesek. Nálunk Magyaroknál nem örökös hanem csak ideigleni helytartók szerzetesekből rendeltetni szoktak, azon hozzáadás mellett, hogy akármelly szerzetből választassanak, tulajdon rendök ruháját mindig viselni, s minden évben a legközelebb érdeklő zárdába három napi lelki gyakorlásokra megjelenni kötelesek, mutatandók az által, hogy magukat elöljárójok hatalma alá tartozó szerzeteseknek elismerik. „Lásd n. m. helyt. 1799. év- beni Novemb. I9kén 26467. sz. alatti kegy. intézményét.“ 61. §. A javadalmak elosztása. A javadalmakban változás elosztásnál fogva is történhetik. Ez pedigolly cselekvény, mellynél fogva egy javadalombul kettő vagy néha több is szármozik. Elosztás példájára szolgál az egri püspökség, mellynek egyik része érsekségre emeltetvén a másik része kassai és szathmári püspökségekre elosztatott. Azonban illy javadalmak elosztása egyedül akkor teendő, ha azt igazságos okok követelik, például midőn a javadalom elterjedése, vagy az utak rosszasága miatt a hívek nem kormányoztathatnak, vagy ezek száma olly annyira növekedik, hogy egy pásztor azokat nem igazgathatja* 8). A kisebb javadalmakat maga a püspök oszthatja el a védnök s a többiek, kikhez tartozik, befolyása mellett. Sőt a trienti zsinat azt hirdeté* 9), hogy az elosztó püspök az anyaegyház jövedelmeinek részét elvonva azt az újonnan alapított fárai egyháznak kiszabhatja azon esetre, ha az anyaegyház fölösleges jövedelmekkel birna. Az egyházi szabályok mi,ndazáltal illy esetben azt rendelik, hogy az anyaegyház védnöksége jogától meg ne fosztassék, hanem az uj egyház szinte azon védnökség alá rendeltessék 4 o). E rendelés országunk egyházi jogába is fölvétetett. 37 37) Decret. Caesar, pro Moravia de 23. Febr. 1756. et pro Rohemia de 11. Decembr. 1764. 3S) Cap. 3. de Eccles. aedilic. 39) Sess. 2.1. cap. 4. de reform. 40) Cap. cit. 3. de Eccles. aedilic.
