Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 2. kötet : Az egyházi különjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824b
56 M, §. Idegenekre nézve. Az apáezák zárlata idegenekre nézve azt hozza magával,hogy az azokhoz! bejárás mindenkinek tiltva legyen. Mit VIII. Bonifácz e szavakkal jelentett ki: „Kineksein azaz sem becstelen sem becsesszemélyeknek (egyéb józan s nyilvános okbul, s az is annak, a kihez tartozik, külön engedelmével) szabad az apáezák zárdájába járni, hogy ezek a világi ügyek szemlélésétől távoliévén annál szabadabban az Istennek szolgálhassanak.“ A trienti zsinat pedig rögtöni egyházi fenyíték alatt mindenkinek, akármelly nemű,vagy korú egyén legyen, tiltja a zárdábai bejárást a püspök vagy elöljáróiul Írásban kapott engedelem nélkül. A püspököt pedig és az e- löljárót annyiban korlátozd a zsinat, hogy engedelmet a zárdábai bémenctelre egyéb szükség esetében ne adhassanak, s azt olly szigorúan követeli a zsinat, hogy minden másféle tágosb értelemben adott szabadalmat eltörölte1 * »). Ennél fogva XIII. Gergely Pápa is rögtöni egyházi kitiltás büntetése alatt minden akár egyházi, a- kár világi, sőt kóduló monaki személynek is parancsolja, hogy nyert püspöki vagy elöljárói engedelem színe alatt önkényök szerint a zárdákba bémenni, vagy az apáezák őket elfogadni ne merészeljenek, mivel a trienti zsinat ezen engedelmet csak szükség esetében, s sürgető okokbul adatni parancsolta* * *). Sürgető s igaz, a bejárást megkívánó ok pedig akkor vagyon,midőn valamelly beteg apácza gyóntatandó vagy pedig vallásunk utolsó vigasztalásával ellátandó. Ennél fogva VII. Kelemen Pápa megengedő, hogy illy e- setre az apáezák gyóntatója a kolostor zárlatába mehessen, meghagyván azonban azt is, hogy ez alkalommal a beteget minden szentségekkel egyszerre ellássa, ne valahogy többször azok hajlékába menni kényszerittessék« * 9).Azon esetre pedig,ha valamelly szerzetes, vagy akárki más az apáezák zárlatát megsértené, azt a püspök mint az apostoli szent Szék megbízottja, büntetés alá veheti 137) Sess. 25. decret.deregular, cap. 5.138) Vid. Bulla: „Dubiis“ apud Van Espen part. 1. tit. 30. cap. 4. nro 3. 139) Deciarat. 3. Januar 1532. quam laudat Bened. XIV. Instit. Eccles. 29.
