Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 2. kötet : Az egyházi különjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824b

27? teles. „Lásd XIV. Benedek Pápa rendelményét, mellynek kezde­te: „Sacramentum Poenitentiae“ dat. cal. Junii Anno 1741. rnelly- ben azelőbbeni Pápák rendelményei, s a szent gyülekezetnek áta- lános nyomozásvégzései idéztetnek.Foglaltatnak pedig mindXIV. Benedek Bullarium 22. lapján, mind ugyan azon Pápa az egyház megyei zsinatróli értekezésében a VI.k. 11. fej. 5. és köv. szám; és a IX. könyv 6. fej. 7. szám. IMI. Fej. A® egyház-polgári törvényszékekről ma­gyar Egyházban. I. CÄIMM. Az egyházi törvényszék bírójáról, s avval össze kapcsolt személyekről Magyarhonban. 243. §. Az egyházi törvényszék. Törvényszéknek a pörök gyakorlatára rendelt nyilvános he­lyet nevezzük»). A törvényszék vagy önkénytes vagy vitató (fó­rum cotentiosum) azonhan mielőtt e fogalmakat kifejtenők, a tör­vényhatóság értelmeztetése adandó. Nálunk törvényhatóságnak á- talánosan a nyilvános hatalom*),szorosb értelemben pedigabirói hatalom mondatik. Különösen a vitató törvényhatóság azon hata­lom, melly a viszálkodásbeli ügyeket megvizsgálja, s eldönti. Ez­zel ellenkezik az önkénytes törvényhatóság (forum voluntarium), melly viszálkodásokon kül gyakoroltatik, és pedig vagy a fölperes nemesb tiszte ösztönéből, azaz senkitől sem sűrgettetve (ex officio nobili), vagy pedig könyörgés következtében. Ezt előre bocsátva önkenytes törvényszéknek mondjuk azt, mellyben önkénytes tör­vényhatóság; vitató törvényszéknek pedig azt, mellyben vitató törvényhatóság gyakoroltatik. Lelki vagy máskép egyházi tör­vényszéknek, vagy szentszéknek azon ítélő székét mondjuk, mel­lyen többnyire lelki ügyek vétetnek föl, és elítéltetnek. Mondjuk 3,többnyire“ minthogy honi törvényeink némelly világi s ideigi ü- gyeket is a szentszékekre bíznak. Az Egyház szent és erkölcsi tár­J,)Cap.10.de verborsignif. 2)Hármk.előszava 14. rzím. 2

Next

/
Thumbnails
Contents