Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 2. kötet : Az egyházi különjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824b
22ö tudományos intézetek virágzására. II. a katonai végrendelet, mellyel valamelly vitéz, vagy más katonaságot követő egyének mint a tábori papok, orvosok, sebészek, kovácsok stb tábor alkalmával tesznek; e végrendelések azonban a tábor eloszlásával érvényöket elvesztik. III. a magzatok közti végrendelet, mellyet a szülők e- gyesség végett vagyonukat szülötteik közt elosztva alkotnak. A magzatok szüleik iránti hálaadatossága már is követeli, hogy azoknak rendelkezését elfogadják» ° °) midőn tudtokra esik. IV. a dögvész alkalmával alkotott végrendelet, mert illy helyeken, hol a dögvész uralkodik, több személyek gyülekezetét, mellyek végrendeletre szükségesek volnának, veszély miatt a polgári törvények is tiltják. E szabadalmazott végrendeletekről továbbá jegyzendő, hogy érvényökre nézve a belső ünnepély vagyis a személyi s vagyoni végrendelkezhetés joga szinte úgymint minden más végrendeletben inegkivántatik. Mi nem olly szükséges a külső ünnepélyekre nézve, mert a) ha valaki végrendeletét tulajdon kezével leírja, akkor egy tanú sem szükséges. Midőn pedig más valaki által leíratja akkor nyilvános hitelességre két tanú megkivántatik. A pecsétlés nélkülözhető, minthogy azt a törvény nem említi, ß) a szóbeli végrendeletre két együttlétü tanú, mellyek a végrendelkezőt lássák, hallják, s értsék, törvény nyilvános követele mellett, szükséges*® *), mert máskép a dolog mivoltáról misem tudathatnék. „Lásd Kelemen idéz. műnk. 169 — 184. §. Az osztráki papok végrendeletéről lásd llechberger Handb. des österr. Kirchen r. II. Th. 253 — 253. §.“ A végrendelési toldat (codicillus) mellynél fogva a régi rendelkezéshez valami adatik, vagy attól elvonatik, ünnepélyesítésére három tanú elegendő. Akár millyen legyen pedig a végrendelet, ez a végrendelkező halála után fölnyitandó s az illető személyekkel közlendő. A püspököké ő Felségének, az pedig, melly örökös alapítványokat foglal, a n. m, helytartó tanácsnak átkül- dendő. 100) Tripart. I. tit, 57. 101) Ann, 1715. art. 27. §. 5.
