Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 2. kötet : Az egyházi különjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824b

7

hogy bizonyos tulajdonokkal s különös erényekkel diszelkcd- jék. Ezek közül némellyek magát a szentséget érdeklik, millyeket ha valaki nélkülözi, a szentséget föl sem veheti, mint a keresztség s a férfinem, nemellyek pedig a szent rendek fölvételét, vagy végbevitelét érintik. E tulajdonok hiánya, vagy pedig ezekkel épen ellenkező tulajdonok, inellyekből az következik, hogy valaki a szent rendeket érvényesen fölve- heti ugyan, de végbe nem viheti, szabálytalanságnak mondatik. Mások szabálytalanságnak nevezik azon személyes egyházi akadályt, melly a rendeket fölvenni, vagy a fölvetteket végrehajtani tiltja. És pedig egyházi akadálynak mondják azon oknál fogva, hogy az egyházi fenyítéktől különböztessék; mert noha a szabálytalanság fenyítékül is szolgálhat valakinek, midőn valaki arra bűne miatt Ítéltetik meg, azonban néha ollyanok is szabálytalanok, kik semmi bűnt nem követtek, például azok, kik törvénytelen testi közlésből születtek. Egyházi akadálynak neveztetik továbbá azért, mivel azt az egyházi közjog , vagyis az egész Egyház annak elismeri.j Elvégre személyes akadálynak mondatik, mivel annak a személyben lennie kell; mert ha ez akadály máshonnan szármozik, például ha jelen nem lenne a megyés püspök, vagy a kiszolgáltatandó rendek törvényes ideje nem volna, szabálytalanságot azért ki sem állíthatna. A szabálytalanság részint hiányból, részint bűnből származik, s majd áfalányos, melly akármelly rendek fölvételét tiltja, például kisem vehet föl valamelly rendet hetedik év előtt; majd részletes, melly csak némelly rendek fölvételét tiltja, például élete 25 éve előtt a papi rendet kisein veheti föl, továbbá majd örökös, majd ideigi. Azon szabálytalanságot, melly bűnből következik, az egyházi szabályokban határozott bíintét előzi meg. Ennél fogva következik, hogy e szabálytalanságtól ment valaki, ha a szabálytalanságot okozo tényt nem tudta, p. o. midőn valaki, nem tudván , bogy ke teszteltetett magát ismét keresztelteli. A hiányból eredt szabálytalanságtól pedig még akkor sem ment valaki, ha annak nem is vala oka, minthogy ebben, például a vakságban sat. semmi mentségnek helye nincsen. Az emberi jog által alapi-