Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 2. kötet : Az egyházi különjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824b
5 elegendő nem volna', fölhatalmazá őket arra is, hogy akar melly papi javaknak némelly, mind az intézet, mind a javak körülményeihez illő részét követelhessék , s ezt a talán jelenlévő egyszerű javadalmakkal egyesítve ugyan azon nevelő intézet felállíttatására fordíthassák. „Lásd a trienti zsin. 18. fej. XIY. Bened. de Synod, dioeces. lib. V. cap. 11. lib. IX. cap. 7. Van Espen Jur. Eccl. part. II. Sect. I. tit. XI. cap. 1. et seq. Ph. J. v. Huth Bildung der Weltgeist], eines Landes I. M. Seiler Beitr. zur Bild, des GeistL I. Th.“ A papi nevelőintézetek rövid leírását olvashatni in der Linzer theol. praktisch. Monatschrift 2. Jahrg. I. B. es Frey kritisch. Kommentar über Kirchenr. tom. 4. §. 19. pag. 73. et seq. 5. S. A papi nevelőintézetek IM agyar honban a trienti zsinat után. Miután V. Pius Pápa a trienti atyák rendeleténél fogva Magyarhon püspökeit nevelőintézetek felállíttatására levél által felszólítá 8), s második Ferdinand apostoli király 1625. évben a püspököket feljogosítá végrendeletet tenni e föltétel mellett, hogy birtokuk részét nevelőintézetekre hagyni tartozzanak , a magyarhoni püspökök több nagyszombati zsinatokban összegyűlve, ez ügyet előmozdítani iparkodnának»). Valóban a magyarhoni püspökök buzgósága által ez intézetek olly annyira haladtak, hogy ma honunk minden megyéje tulajdon papi intézettel diszelkedik, mellyben a javadalmak számához képest elegendő növendékek tápláltatnak, neveltetnek, bölcsészeti s hittubományi, sőt jogi tudományokban is taníttatnak, az egyházi fegyelemben gyakoroltatnak, a keresztény erényben erősittetnek, s minden más a papi hivatalra szükséges tulajdonokkal úgymint az egyházi szertartások, ének , s 8) Szvorényi amaenit Hist. Eccl. fascicul. IV. num. 1. §. 7. XVIII. et XIX, 9) Péterfynel az 1633. 1638. 1648. évi zsinatok azt bizonyítják. 4
