Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

u

másik meg nem jelenvén, mindkettő kivafalából kivetkőztetek annál inkább, minthogy a zsinat előtt mindenik azt Ígérte, hogy hivataláról lemondaná, ha az Egyháznak béke s egye- sége azt kívánná. Azután a bibornokok azt felteve, hogy lij Pápa választására hamarább nem lépendenek, mint a jövő magok köréből választandó Pápa megígérné, hogy a zsinatot annyi időig folytatandja, inig a kívánt fő s tagoknak megjobbitása ki nem vitethetnék , Candiai Pétert néhai ferenczi barátot a párizsi egyetem bölcsészét, s hittudomány tanítóját, majlan- di Érseket, s bibornokot V. Sándor neve alatt Papának nevezték. Ez ámbár a zsinat előtt Ígérné, hogy mind a megha- lálozott püspökök hagyományait, mind pedig az üres egyházi javadalmak jövedelmeit ezentúl többé nem követeiéndi, sőt nzon ígéretet is tenné, hogy három év alatt ríj zsinatot tartaná, még is az egyházi rendtartás meg jobbítása fölött azon oknál fogva mit sem rendeltetett, mivel a püspökök s fejedelmek követjei többnyire már haza költöztek vala. A rendtartás javítása azonban a jövő zsinatra hallasztatván a pizai zsinatban 22 bibornokon kiil sok püspök, sapát, egyetemek, s káptalanok követei jelen valának; a többi hittudomány s egyházi törvény tanárai valamint a fejedelmek küldöttei 300- nál többre mentek. „Lásd Lenfant Histoire du concit de Piseí s Egyházi történetek kiadásunk III. kőt. 99. §. 477. s. k lap.“

42. §.

A constanczi zsinat.

Minthogy a pizai zsinatban mind XII. Gergely, mind XIII. Benedek Pápák hivatalaiktól megfosztatva tisztoket letenni nem akarnák , az első az olaszoktól, a második a spanyoloktól megerősíttetvén az Egyház már három részre szakadt, így maradván inig V. Sándor pápa halála után is, mivel ennek helyéhe XXIII. János Pápának választatott. Zsig- mond császár s Magyar ország királya az lij Pápát arra indítván, hogy 1414, evben zsinat tartassák, ebben már nem csak