Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

laki, mi okbúl nem tudni, ismét elkíilönözések s szabályokra osztotta. A harmadik rész felszentelés nevezet alatt elkülönö- zéseket, szabályokba elosztva foglal magában. A szabályok száma három ezernél többre megyen.

Idézvényeket Gratián rendeletéből így teszünk: Az első részből idézzük élőször a szabályt számával együtt, vagy a szabálynak első szavát számával együtt, hozzá csatolván az elkülön- zést számával együtt p. o. Can. 5. vagy Can. 5. Miramur, distinet. 61. A második részből idézzük a szabályt számával, vagy első szavával együtt, hozzá adván az ügyet, s a kérdést számukkal együtt p. o. Can. 14. Non licet. CauS. 3. Quaést.6, A33ik ügynek 3ik kérdéséből szinte ügy teszünk idézvenyeket, azon küiönség- gel hogy a kérdés helyett az elkülönözést adjuk p. o. Can. 2. Cans. 33. dist. 1. A harmadik részből úgy idézünk mint az elsőből, azon különséggel hogy az eikülönzés után még ezen szava kát de consecratione hozzá csatoljuk p. o. Can. 6. dist. 1. de con- secr. “Lásd Adam Brezanóczy Instit. Jur. Eccl. p. 1. §. 14. Pehem. Instit, Jur. Eccl. p. 684. Walter op. cit. Einleitung § 22. Erey Kritisch. Komment, über das Kirch. Kitzing. am Mayn 1823. Tom. I. §. 54. Droste Hülsoff Grunds. de-jKirchr. der katliolik. 1 B, §. 34.

Gratián rendelete néinelly helyein ezen szó Palea czim gyanánt olvastatik p.o. Can.II. Palea. Can. III. Palea Caus. IX. quaes. I. úgy szinte Can. II. Palea Caus. IX. quaes. III. etc. De azokat Gratián által szerzetteknek nem mondhatni, azért, mivel Paro- nius szerint Gratián rendeletének vaticani kéziratában ugyan azt idegen kézZel odaragasztva lelhetjük a *). Baroníus állítását mások is erősitik illyen Diomedes Bráva, ki a'zt Írja: hogy ő két régi ugyan azon tárgyi kéziratot többször megvizsgálván azt tapasztató, hogy a mondottak majd egészen hiányozának » ? j. Ugyan azt más két kéziratról mondja Böhníer, Biegger pedig a császári kéziratról szinte azt állítja. Ki vala pedig azon ragasztók szerzője? származott-e azon szó a görög tr«X<V-től,ügy hogy ezen értelme légyen: ismét ilj észrevétel, vagy pedig Paucopa- lea-tól ki Gratián tanítványa vala tovább nem fürkézzük. „Lásd Heftieccius in hist, civil. Jur. lib. 2. §. 61. J. A. Riegger diss. de Paleis decreto Gratiani insertis. Schenkl in Inst. Jur. Eccl. 1830. Frey op. cit. §. 57. Tom, L“ 16

16) Baronii annales eccles. ad ann.1151. nro 6. 17)Diont Bráva i'ninquisit, critica deinterpol. Gratiani

3