Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

32

tek letétele Titán tanári oklevéllel diszeltettek. Onnét származott mi időnkig azon szokás, hogy mindenki két szoros vizsgálatot, egyet tudni illik a természet s nemzetek, a mási. kát pedig az egyház jogából kiállja, mind magyar mind osz- tráki egyetemekben egyházi jog tanárjának neveztetik*

*) A bononiai naptár (calendarium bononiense) azt állítja ugyan, hogy III. Eugen. Pápa Gratián munkáját jóvá hagyta, mindenkinek ajánlotta, hanem ma már senki sem kételkedik arról, hogy az érintett naptár, mellyet Machiavelli Sándor hirdetett, költött légyen. „Lásd Savighy Gescb. des römisch. Rechts inmUtelalterTh.IV. §. 477“

32. §.

Kútfői S részei Gratián rendeletének.

Gratián rendeletének kútfői ezek valának: a régi mind közönséges mind részles zsinatok szabályai, a római Pápák levelei, a szent atyák s más egyházi történet íróknak munkái, a világi törvény könyvei, kiváltképen ThCodos s Justi- nián császároké, a franki királyok törvényei, s maga Gratián saját nézetei. Ámbár pedig majd 24 évet ezen munkának kidolgozásában töltene, még is sem fontos Ítélettel, sem nagy pontossággal azt nem szerkeszté. O magokat á zsinatokat, mellyeknek törvényeit ntás munkákból kiirá, soha meg nem tekintő, a Pápák, s a szent atyák munkáit nem olvasá, hanem a kis-Dénes, Ál-Iszidor, (2‘7. §.) Regino, Burchard, s Ivónak gyűjteményéiből, sőt Anián breviáriumából, mellyet ő Theodos törvényének tartott, tárgyát kiszédé. Gratián az egész egyházi jogot három részre osztá, az elsőben a szemé* lyek, másodikban az Ítéletek, harmadikban pedig az egyházi dolgokról szólván. Az első 101 elkülönüzést (distinctiones) szabályokra felosztva foglal magában. A második 36 ügyekre (causae) osztatik, mellyek tárgya ismét kérdések s szabályokban magyaráztatik , a 33ik ügynek 3ik kérdését azonban kivéve, mellyet maga Gratián szerzett ugyan, hanem más va-