Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

T idősíthetí, sem az idő folyama, sem a személyek véd­nöksége , sem az országok szabadalmai; — az igazság Jogai minden régiségnél tágosbak: mellyeket tudni illik sem több századok iclősítése nem sérthet, sem számtalan tanuk sokasága nem lephet meg, sem gyengíthet.“ Mi a munka rendszerét, s tárgyak minőségét illeti, ezekre nézve kevés változást tettem, többévi tapasztalá­somnál fogva meggyőződve lévén, hogy mindkettő czéi- jának megfelelvén, aziránti változásokat nélkülezheti. E- gyedül arról tudósítandónak vélem a tisztelt olvasó kö­zönséget, hogy e munkám magyar kiadásában főleg a ta­nulókra ügyelvén , némelly tárgyakat, meliyek a latin munkában léteznek ugyan, de nem lényegesek, a tanu­lók könnyebbsége, s a munka nagyobb rövidsége végett kihagytam a nélkül, hogy az átalános munkában vala- melly lényeges fogyatkozás érezhető leendene. Mire an­nál nagyobban köteleztettnek vélém magam, minthogy már tudós Iszidor mondá: hogy „valamint a tudomány­ban dús, de erkölcsben szűkölködő égyháziak önbizott­ságra fakadnak, szintúgy az erkölosbeni gazdagok is, ha tudományban szűkölködnek, elegendő sikerrel nem hat­hatnak“ ***). Ha e parányi munkásságommal szent hitünk mély ta­tására s kiterjedésére, ha az érény s erkölcsös tények •**) S. Isidor. Hisp. lib. II. de officiis eccles. / - *'r

Next

/
Thumbnails
Contents