Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

1

lése mellett elosztani szokták, a római Pápát egy úttal kérve , hogy a tőlök kinevezett vagy egyházi szabályok szerint választott püspököket, az őket illető törvényhatósággal felruházza , kiktől a lelkészek szinte törvényhatóságukat nyerhessék. E jognál fogva már Justinian császár a tőle fölállított érsek s püspökségnek határait kitűzte » *). Hogy pedig magyar apostoli királyaink e jogot mindig gyakorolták^ a történetek bizonyítják; így tudva van, hogy szent 1st“ van az esztergomi érsekségen kivül tiz püspökséget határaival együtt, a tizenegyediket pedig, vagy is a nitriai püspökséget halála által akadályoztatva csak átalában alapította, annak sem határait, sem jövedelmeit nem tűzvén ki u), Sz„ László a kalocsai s pécsi püspökségek határai fölött támadt vitát kiküldött bírák által elvégeztette ; Imre király a jad- rai (Zara) Érsek és spalatai Püspök közti hasonló vitát birói- lag eldöntötte. III. András e vitában: tartozik-e a marmarosi tájék az egri, vagy az erdélyi püspök alá? az utolsó részére mondotta Ítéletét; I. Leopold a bosznai s zágrábi püspökök közti pert a fölött, hogy az első püspök-e, vagy a második alsó tothországban törvégyhatóságot gyakorolhasson ? Széchényi Pál mindkettőnek érseke által a zágrábi püspöknek kedvezésére végeztette; Mária Theresia 1777. évben uj püspöks geket alapítván, azok határait is kitűzé; I. Ferencz az egri püspökséget érsekségre felemelvén ahhoz tartozó tartományi püspököknek a kassait, rosnyoit, szepesit, s szath- márit rendelte. „Lásd Szvorényi Jur. Pub. Eccles. part. spec. §. 324. Brezanoczy Jur. Eccl. Publ. p. 291. Güstermann, ős* tetr. Kirch. R. I. B. §. 135. Seite 304.

Hogy e jogot az osztriai fejedelmek szinte gyakoroljak azon uj püspökségek sfárák, mellyeketaz állodalom s Egyház előmozdítására s haladására alapítónak, s mellyeknek hatá--------í-----------------12' Justinian, növeli. 11. 13j Lásd Egyházi történeteink III. köt. 10. §. 25 — 28. lap.

376