Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

365 püspököket's más egyháznagyokat, vagy egyházügyi segé- deket (Ministros cultus) tartanak, kiknek munkájával élve törvényeket szabnak. Ez esetben illyes egyházi tanácsnokok véleményüket a fejedelemnek nem csak közölhetik, de arra köteleztetnek is, mert a fejedelmek illy ügyekben nem tulaj­don nevükben , hanem az állodaloméban működvén , emen­nek közjavát a nevezett tanácsnokok is mint ahhpz tartozó tagok minden törekvéssel előmozdítani kötelesek. 279. §. Szabhatnie-e egyházi fenyítéket országlati fe­jedelemre. Minthogy az országlati katholikus fejedelem mint külön egyén tekintve szinte úgy mint a többi hívek az Egyház ha­talma alá tartozik, kisem kételkedhetik, hogy az Egyház vi­lági fejedelemre is szinte úgy mint más hívekre egyházi fe­nyítéket szabhat, őt alapos okoknál fogva szinte az Egy­házból is kizárhatván. Azonban az Egyház fenyítékeit nem szabhatja, I. csupa világi okok miatt, minthogy eféle ügyek az Egyház hatalma alá nem tartoznak. Ennél fogva az lát­szik következni, hogy az Egyház fenyítékeit világi fejede­lemre egyedül mint külön egyénre , nem pedig mint fejede­lemre szabhatja ; a nélkül is bizonyos lévén az, hogy egye­dül a világi fejedelem az egyházi fenyítékekhez polgári, vagy­is külső következéseket csatolhat (269. §.) nehezen tételez­hetjük fel annak megegyezését abba , hogy magára nézve is ugyanazon polgári következéseknek foganatjok legyen. II. szent Ágoston maga sem véli tanácsosnak, hogy az Egyház fenyítékeivel a világi fejedelmeket megrójjon , olly okokat az Egyházbóli kizárásra jelelvén ki, mellyeknek helye a fejedelmekre nézle ritkán vagy soha sem lehet, mert ezt mondja: „Midőn a fejedelem bűne mindenki előtt olly annyi­ra ismeretes, és mindnyájoknak olly utálatos, hogy vagy sen­ki, vagy nem ollyanok védik azt, kik által szakadás kelet­

Next

/
Thumbnails
Contents