Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
348 Egyház valaha polgári ügyeket is megitéle, de ennek az va- la oka, hogy midőn a közép korban az igazság kiszolgálta’ tása a tudományok nem kedvező sorsa miatt keveset hanyat- lanék, a hívek polgári ügyeikben az Egyházhoz, mint kegyes anyjokhoz önkényt folyamodnának , minthogy magok az ügyek is olly természetűek valának, hogy az erkölcsre nézve a közönséges ügyeknél nagyobb béfolyással díszelked- vén az Egyházhoz inkább, mint a polgári hatalomhoz tartozni látszatnának. Illyenek valának I. azok, mellyekhez vétek csatlakozott. II. az esküvel megerősített tény. III. midőn világi biró az igazság kiszolgáltatását elmulasztá , vagy azt illőnél tovább halasztá. IV. a szegények pártolása, s védelme. A világi hatalom azonban idővel felébredvén, s jogait maga gyakorolván az Egyház azok végrehajtásától felhagyott. Mert ámbár 1) az Egyház jogaihoz tartoznék, vétkekről nem csak asz. gyónás alkalmávali belső , hanem külső biróságra nézve is Ítéletet hozni akkor, midón a vétek külsőképen elkövettetvén a hívek botrányját maga után vonja, azonban ez Egyház ítélete egyedül arra irányoztatik, hogy a vétkes megjobbíttas- sék, bűnhődjék, az adott botrányt elenyéssze , vagy tán makacssága miatt elmarasztaltatva az Egyházból kizárattassék. 2) az esküvel megerősített ügy is polgári természetét azért megtartván nem következteti azt, hogy a világi hatalomtól elvonva az Egyház alá rendeltessék. 3) midőn az országlati biró tisztét elhanyagolja, az igazság kiszolgáltatását hosszabb időre halasztja, vagy azt egészen megtagadja, az ügy felsőbb bíróhoz vitethetik, és ettől igazság kiszolgáltatása vá- rathatik. 4) az Egyház a szegényeket vagy üldözötteket máskép nem segítheti , mint egyházi hatalmával megegyező eszközökkel , tudni illik: atyai intésekkel, imádsággal, türelmi gyakorlásrai felszólításokkal, üldözőikhez intézett folyamodásokkal.
