Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

kot úgymint a Benczeleket, Cisterc zitákat, Premonstratiakat minden regi jogaikkal, és szabadalmaikkal, mellyekkel eltö- riiltetésük koráig diszelkedtek, 1802. évi Martius 12kén visz- sza állította volna »<>),. magától következik, hogy II. József rendelkezése ellörölfetvén s országunk érintett szerzetesei a Püspökök rendes törvényhatóságából kiváltatván egyedül az esztergomi Érsek mint országunk Prímása és sziilétett pápai követ alá mind a lclkismereti mind a peres bíróságra nézve rendeltetnek.

II. Rész.

Nyilvános fcülsö jog.

1. SZAKASZ.

A nyilvános külső jog az álladalomra (status)

nézve.

!♦ JFejezet*

“ x Egyháznak az állodaloimnali összefüggéséről átaláfmn.

259. §.

A t á r g y elosztása. *

A nyilvános külső jog tárgya, az Egyháznak az álloda- lom iránti es ennek amaz iránti jogait, előadni nem különben az Egyháznak azok iránti jogait elősorolni, kik az Egyházon kül léteznek ugyan, de még is közöttök és az Egyház közt elet közönsége és a közügyek viselése divatozik. Két szakaszra oszthatjuk az egész tárgyat az első az Egyháznak az állodalom iránti jogait es viszont, a második ugyan annak

90) Lásd diplom. resníutionale de 12. Marttii 1802. in pro- toeollo resident. Tirnau. ordinis s. Benedic.