Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
308 kokat. 3) a szabályos papokat. 4) a monakokat. 5) a koduló monakokat, e/.ek közül elsők a Domokosiak. « 253. §. A szerzetesség határozata, kísérlete, s vallása. A szerzetesség, vagyis a szerzetes állapot /gy határozta- tik meg: Olly hívek társasága , melly állandó engedelmes- seg, szegénység , és szüzesség fogadásai mellett bizonyos az Egyháztól helyeselt szabály szerint egyesülve vagyon. E három fogadás a szerzetesség lényegere olly szükséges, hogy azok nélkül szerzetesnek kisem mondathatik, noha a háromhoz a negyedik is adathatik, mint az irgalmas barátoknak, kik a három szokott fogadásokhoz a negyediket, tudni illik a szegények segedelmezését hozzá adják, a jezsuiták pedig, s mechitaristák a hit terjesztésre , vagyis a missiokra nezve teljes engedelmet a római Pápának fogadnak. Ezeknél fogva mind a két nemnek joga vagyon szerzetes rendbe egyesülnie, minthogy mindenkinek szabad bűnhődni , s tökolesbülés után törekedni. Es valóban mindjárt az Egyház kezdetén valónak asszonyok mint Pachomius húga keleten, s Marcella nyugaton , inellyek a férfiak példái szerint társaságba egyesülve a- páczáknak neveztettek. Ezek zárdái azonban rövid idő múlva városokba átvitettek. Minden szerzetes a szokott fogadások letétele előtt kísérletet (novitiatus) kiáltani köteles, hogy tudni illik mind a szerzetes ujoncz a szerzet kedvezéseit, s terheit tapasztalhassa , mind a szerzet a növendék tulajdonait megismérlv'sse. Minden szerzetes ujoncz a kisérletet, melly hajdan három évig tartott, s a trienti zsinat által egy évre leszállíttatott»), máig teljesen s pedig a szerzetes vallás megsemmisítése feltétele alatt kiállani tartozik. Az egész kísérleti év a- latt az ujoncz szabadságában áll, a rendet elhagyni, vagy abban megmaradni, melly szabadságot a trienti zsinat is he5) Concil. Trid. Sess. 25. Cap. lő. de regül.
