Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
283 dékozhassanak. A mit mai napig királyaink beteljesítenek a- zon különbséggel , hogy néinelly honi férfiaknak az apátsá. gok vagy prépostságok jövedelmeit s czímeit, némel- lyeknek pedig csak azoknak czímeit adják « ’). Sőt királyaink kegyelme annyira (erjedt, hogy nem csak az Egyház 8 szerzetesek nagyait, hanem még némelly honi nagyobb •saládokat is arra jogositák hogy bizonyos apátságokat vagy pré^ostságokat ajándékozhassanak •«). Ezen apátságok vagy prépostságok tulajdonosai azonban az országgyűlésre királyi levé^ által nem hivatnak. Okát adja ennek az 1715. évi 16. «zikk. e szavakkal : „quod nomine Praelatorum ii duntaxat intelligantur, qui e regia collatione aetualia et provisa bene- fieias obtinent.“ 238. §. A magyar Egyház nagyjai. Magyar Egyház nagyainak , kiknek jogai a terheit egyrészről már elősoroztuk, más részről pedig még elősoro- zandjuk, nem csak az érsekeket és püspököket, hanem még azon egyházi, s szerzetes prépostokat s apátokat is nevezzük, kik javadalmaikat királyi adomány által nyerték , s az országgyűlésekre királyi levélnél fogva hivatnak « •). Mert ámbár az 1608. évi koronázás után alakított első czikk némelly korlátokat szabni , s a szerzeteseket kizárni látszatnék, minthogy azonban ezek királyi ■ levélnél fogva az országgyűlésre szinte úgy hivatnak, mint az egyháziak , magától következik , hogy az érintett korlátozásk elidősíttettek, szinte úgy valamint a tapasztalás más törvényeket is elidősít- tetteknek muíatja s*). Ma az érsekek, a megyés, és a ma-, gyár koronához tartozó czímzeti püspökökön kivül a főrendek; táblájánál szózattal ülni jogosítvák: a punnonhalmi főapát, a| 24 19) Lásd az országos névkönyv. 20) ugyan ott. 21) art. 16.. 1715. Trip. II. tit. 49. 22) Hlyének n 1439. 8. és az 1514., 24. czikkelyek.
