Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

279

Az Egyháznagyok tiszteletbeli ^szabadalmai s jogai.

Az Egyháznagyok különbféle tiszteletbeli szabadalmakkal diszeskednek, úgymint: 1) Püspök működéseit gyakorolván annak jczimereivel élnek. Ezen szabadalmat XI. szá- zadban kevesen, a azt is kiváltság gyanánt gyakorolták o- gyan, mindazáltal későbben ugyanaz minden apátnak s prépostnak engedtetett. 2) az első rangú Egyháznagyok a Püspökök után első helyet foglalnak, olly annyira, hogy a székes egyházi kanonokokat is külön tekintve megelőzik, de a káptalant mint egész testet követik*). Azonkívül országlati tisztelettel is diszeskednek; igy Osztriában az Egyháznagyok a tartományi kormánynak külön osztályát képezik. A magyarhoniakról későbben szólandunk. Mi pedig azok jogait illeti, ezek következendők: I. az apátok, prépostok, s a szerzetesek közkormányzói (generales) zsinatokra hivatnak (125. §.). II. azok, kik püspöki czimerekkel élnék tulajdon egyházaik számára diszöltönyöket, egyházi edényeket, harangokat sat. szentelhetnek, idegen Egyházak részére pedig egyedid azon megszenteléseket végrehajthatják, mellyekben szent kenet nem kívántatik *). III. a szerzetesek elöljárói alattvalóikra nézve törvényhatósággal bírnak, mellyben az is foglaltatik, hogy azokat vagy ssemélye- *en, vagy Püspökétől megerősített gyóntató által bűneiktől feloldtathatják. IY. az alattvalóikra nézve némelly bűnök feloldását magoknak fentarthatják , melly eseteket azonban VIII. Kelemen Pápa tizenegyre határozta meg. V. alattvalóikat egyházi fegyekkel büntethetik. VI kijelelt növendékeiket első pilissel.’, s a négy alsó rendekkel elláthatják.

235. §.

3) Deeret. eongreg, rituum ddo 27, Sept. 1659,