Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

277

szersinind káptalan, a körösi megyét kivéve. Társos káptalanok pedig ezek léteznek Magyarországban a pozsonyi, cház- mai, sopronyi, s nagyszombati , melly utolsó 1831-ik évben Hudnay Sándor Bibornok s esztergomi érsek által a nagyszombati fára s alapítványok jövedelmeiből a király s városi védnökség megegyezésével alapíttatot, de némelly nehézségek miatt herczeg Kopácsy József mostan élő s a magyar Egyházat szerencsésen kormányzó Prímás által ujdonan 1840. évben ren- deztetett, s 1842. évben világra léptetett. Kanonokokat mind Magyarhonban mind Osztriában a fejedelem nevez anélkül, hogy a pápai hónapokra ügyelne. A bécsi egyetemben azonban négy egyént jelelhet ki a bécsi, s kettőt a linczi káptalan részére. Hogy az erdélyi püspök a préposton, olvasó, s éneklő kanonokon kííl minden kanonokait kinevezheti, már 213. §. érintők.

233. §.

A káptalani helytartó s jogai.

Ámbár a megürült püspöki sgék alkalmával, hogy a hívek lelki vígasztalás nélkül ne maradjanak (229. §.) a megye kormánya mindjárt a káptalanra szál, még is a káptalan nyolcz nap alatt egyházi helytartót választván, jogát annak átengedni tartozik (229. §.) A káptalani helytartót továb* bá mind azon jog illeti, mellyet a káptalannak tulajdonítunk s mind attól eltiltatik, mellyet a káptalan .nem gyakorolhat (229. §.) Magyarhonban a káptalani helytartó, kinek válasz, tatása a felséges udvari magyar Cancelláriának, g helytartó tanácsnak tudomásul adatni szokott, a közjognál fogva mind* azon jogot gyakorolja, mellyet a püspök mind békés, mind pedig 'peres törvényhatóságra nézve gyakorol. A megürült püspökségek s más praelaturák jövedelmeit a király huzza * r), s e jognál fogva ugyanazok jószágait a megürüld« esc* lébeit a fns. magyar kamara szokta igazgatni, 57

57) Verbőczy I. r. 10. Cziin,