Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

2&6

káptalanok (Capitula) nevezete alatt ismertettek , melly nevezet onnét szármozott, mivel a kanonokok a szerzeteseket, kik mindennap a szent Benedek szabályából egy fejezetet (Capitulum) összegyűlve hallgatának, utánozván szinte gyű* lekezeteket (Capitula) tártának. E közönséges élet nem csak a székes egyházi hanem a megyei papoknál is tetszést nyervén , ezek szinte ott a hol a körülmények engedék, kanonokok gyülekezetébe egyesülvén eleintén a mezei, későbben a a társas káptalanokat alapíták (220. § ) Azonban XI. század óta ez intézettől sokan elálva szerzetes kanonokok lenni megszűntek. Minthogy pedig ennek visszaállítására a kanonokoknak szegénység fogadását [ajánlani czélszerűnek tartatnék, ugyanazok a közönséges élet mellett szegénység követésére is köteleztettek. Mivel pedig a szegénység fogadását mindnyájan feinem vállalnák, kétféle kanonokok keletkeztek, mint szerzetes kanonokok közönséges élet s Szegénység mellett, s világi kanonokok,kik jószágukat püspökeik jószágától elválasztván, a püspökjöktől különböző testületet alakítván jöve- delmöket magok közt elosztván,és saját épületekben lakván, külön életet viselni kezdettek. Melly időtől a káptalanok fő- leg a széke egyháziak jeles szabadalmakat s előjogokat nyerőnek. A székes egyházi vagy társas káptalani kanonokok , kik rendes jövedelmeket húznak, főkanonokoknak, vagy rendes káptalanbeli, vagy jövedelmes kanonokoknak, kik pedig a szabott számon túl vannak, vagy rendes jövedelmekkel nem birnak, alsó, számfölötti , czi'mzetes vagy jövedelem nélküli kanonokoknak neveztetnek.'

227. §.

A káptalanok jogai.

A káptalanok időfolytával jeles jogokat nyerőnek , mel- lyek vagy a megye kormányát vagy pedig magát a káptalant mint külön testet illetik. Amazok közt némellyek ollyanok , mellyekkel bir a káptalan midőn a püspök megyéjét tetlege-