Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
261 tekintélye idővel annyira növekedett, hogy nem csak a főpapokat megelőzők, hanem még a püspököknek is alkal- matlankodának. E miatt a püspökök s zsinatok által ») szőkébb korlátok közé szorítva a püspökök magoknak azok ha' talinát fentarták, vagy pedig helyetteseik által gyakoroltalak* Mostani tisztök ottan, hol még divatoznak, következő 1) a fődiakonok jegyzőt vagy más segéd papot magokkal vevén fődiakonokságukat törvényesen látogatni s megvizsgálni tartoznak s a rendes püspököt a felöl tudósítani kötelesek, 2) a felszentelendő növendékeket a püspöknek bémutatják. 222. §. A püspöki helytartók. A fődiakonok helyébe a püspöki helytartók következtek , ezek kétfélek 1) közhelytartok kik az egész megyére nézve békés törvénydatóságot gyakorolnak , püspöki köz- helytartóknak a lelkiekben mondatnak s e nevezetnél fogva a segédpüspököktől különböztetnek (219. §.) ITa pedig a közhelytartók peres törvényhatóságot gyakorolnak, egyházi tisztviselők, Magyarhonban pedig közügyhalgatók czímet (auditores causarum generales) viselik. Mind [e tiszteket azonban egy személy is viselheti , melly esetben püspöki közhelytartó s ügyhalgatónak olly egyházi egyén mondatik, melly megyei törvényhatóságot gyakorolván, rendes püspök személyét, biroi székben s egyházi gyűlésekben viseli. Ez átalánosan a püspök önkényétől függ, s hatalmát csak sajátlanul rendesnek mondhatni, mennyiben tudni illik rendesen egyedül a neki átengedett s meghatározott tárgyakra terjed. Hatalma tehát egészen helyettes s megbízott, melly a püspök halálával vagy lemondásával szinte megszűnik. Magyarhonunk püspökei a tőlök megválasztott közhelytartókat a fönsége* 7 7) Cone. Trident. Sess. XX. de reform. Cap. 20. Sess. XXV. de reform. Cap. 14. g Egyházi történeteink ll. k. 2$, §. 78, s. k. lap.
