Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
250 nitja, hogy ha vakmerőén s könnyá okoknál fogva valaki egyházi fegy alá vonatik, ezt inkább megveti, minthogy tőle valamit tartana, s illy esetekben a fegy inkább vészéit mint üdvet szül 8). Magyarhonban már nagy Lajos s I. Mátyás királyok idejétől az egyházi átok fegye polgári perekben, mellyeket az Egyház nagyai világi bíró előtt inditnak, a felség engedelme nélkül polgári sükerekre nézve tilosak ’)• I. Ferencz király pedig 1793. évben parancsold, hogy minden egyházi átok perei hirdetésük s végrehajtások előtt minden oklevelekkel együtt ő Felsége elibe vizsgálat s királyi tetszvény kiszolgáltatása végett (polgári sükerekre nézve) terjesztessenek. 211. §. Megyéjüket látogathatják. A püspökük jelesb jogai közé tartozik, hogy megyéjüket látogathatják. Minthogy pedig e jog hathatós eszköz, inellynél fogva a szent vallás tanitása épen fentartatik, az erkölcs tápláltatik, a visszaélések s romlotság elenyéztetnek, már a trienti Zsinat határozta * °) hogy 1) minden püspök .megyéjét minden évben egészen látogassa, s ha ezt a megye nagy terjedése miatt minden évben bé nem teljesithetne, minden két év alatt akár személyesen, akár hellyetesse által végrehajtsa. 2) hogy látogatásában különös ezéijának vállalja fel, a vallás ép tanitását fentartani, jó erkölcsöt előmozdítani a bűnt s feslettséget elhárítani, s mind azokat elrendelni, mellyeket az Egyház állodalmának s a hívek üdvének hasznosoknak tartandja. 3) hogy a püspökök egyházi látogatás alkalmával szálláson s mérsékelt eledelmen kűl mitsem követelhessenek. 4) hogy az egyházi látogatás alkalmával a papság megjobbitására, s a visszaélések kiirtására a püspök által hozott rendeletektől, senki fölebb ne hivat- * I. 8) Trienti zsi. XXV. ülés. a javítás, sz. 3. fej. 9) Lajos rend. I. ezikk. I. Mátyás 6. rendel. 28. czikk. 10) XXIV. ülése a javításról, sz. ül. fejez.
