Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

ensis dioecesis, et Praeposito Ecclesiae Agriensis literis nostris injungimus, ut partibus convocatis causam audiant, eamque , omni apellatione remota , Canonico fine decidant, et faciant per Censuram Ecclesiasticam firmiter observari. Datum Lugduni VII. Id. Augusti Pontificatus nostri anno 5. „Lásd Pray Spécim. Hier, eccles. par. I. p. 8. et 9. Fejér Georg, codex, diplom. tom. 4. vol. 1. p. 463. et s.

II. Fejezet♦ „

A püspökökről ezek segédei s helyetteseiről.

I. CZIHH.

A püspökök jogairól.

203. §.

Átalános elvek.

Melly jogokat a püspökök az egész egyházra nézve gyakorolnak , s mennyi részt az egész Egyházat kormányzó hatalomban vesznek , a mondoOakbul nyilván kitetszik. Most arról értekezendünk , milly jogokkal birnak a különös egyházokra , azaz megyéjökre nézve. Ezek megfontolására illy elvekből indulnunk szükséges: 1) a püspökök mind rendi, mind hatósági hatalmukat Istentől kapván (105. §.) egyedül a megye meghatározását, s a hívek átadását emberi hatalomtól veszik. 2) a püspökök tulajdon joggal nem pedig Pápa helyettesek gyanánt megyéjöket kormányozzák (105. §.)

3) a püspökök megyéjöket külső hatalomra nézve kizárólag

kormányozzák, vagyis a római Pápának nincsen joga a püspöki törvényhatóságba annyira béfolyni, hogy azt szükség esetein kívül kisebbítse, vagy pedig megelőzze, (184. §.).

4) a püspökök hatalma megyéjükbe rendes (ordinaria) s hivatásuknál fogva állandó. 5) a püspökök hatalma egy, s megyéjükre nézve legfőbb, azaz minden megyei hatóságok tígy niint, a helyettesek, fődiakonok , s minden hívek a püspök