Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
234 elhárítsák, s azt megjavítsák. Hogy ezen utolsók a görög egyházban mais divat s gyakorlatban vannak, a libani 1736. évi zsinat nyilván mutatja. 198. §. Részletes Prim ások. E szót Primás a régiek már ismerték ugyan, de nem a- zon értelemben, mellyben a mai jogtudósok veszik. Azonban nem tagadhatni, hogy valamint régenten prímásoknak azok mondatának, kik a polgári áliadalom kormányában jelesb részt vevének , szintúgy azon püspökök , kik a többieket tisz. telettel s hatalommal megelőzék , primás nevezettel tisztelteiének, s így következett, hogy a pattiarkák prímásoknak neveztetének ugyan, de szinte az érsekek is azon tekintetből mivel püspökök elöljárói lévén, azokat kormányozák. Ezekhez képest nyilvános , hogy a primás nevezete sokáig külön egyházi kormány fokozatát általánosan nem jelenté. Afrika mégis ezekből kivétetik, minthogy ottan e szokás divatozott, hogy a kartagoi püspök mint egész Afrikának feje prímásnak neveztetnék, a többi megyés püspökök közül pedig az öregebbik érsek lévén szinte prímásnak mondatott. IX. században , miután Al-Iszidor árui spanyol, német s fran- czia országokban s ezután minden nyugati részben elfogadtatnának, szokásba jött, néinelly közép méltóság a nyugati pátriárka s érsekek közt, mellyet részletes primásságnak neveztek. E részletes prímások kétfélek, tudni illik valódi, s tiszteletbeli prímások, amazok nem csak az érsekeket megelőzik , hanem a római Pápa engedelmeből azok iránt pátriárkái hatalmat is űznek, s átalában a római Pápa elsőségi s pátriárkái jogait gyakorolják. Emezek ámbár érsekek nem léteznek hatalmuk s hatóságuk alatt, mégis rangra nézve megelőzik az érsekeket, s mindjárt a pátriárkák után következnek.
