Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
230 tak, ináig a törőkök járnia alatt sinlődve. E leomlást na- gyobbítá az, hogy magok az elszakadt görögök között is uj szakadások keletkeztek, miilyenek valának a maronitáké, ja- kobiták, koptok, örmények s melkitáké , kiknek mindnyájoknak tulajdon pátriárkái valának. Azonban az elszakadot- tak pátriárkái többnyire hibáikat elismervén a római egyházba visszatértek , valamint az átalános kerssztény katholika Egyház névkönyve mutatja *), mellyben a chaldai nemzet babiloni pátriárkája, a czilicziai örmények, a görög melkiták, a maroniták, s a szyrusok antiochiai Pátriárkái olvastatnak. A konstantinápolyi pátriárkától 1589. évben Orosz ország elszakadván tulajdon moscuai pátriárkát rendelt: e helyett a- zonban minthogy nagyon hatalmas kezde lenni , nagy Péter császára szent zsinatot alapitá, melly 1722, évtől máig az orosz egyház ügyeit kormányozza. 194 . §. Azoknak jogai. A régi pátriárkák jogai, mint a IV. konstantinápolyi közönséges zsinatból kivehető , következők valának : 1) méltóságukat pápai megerősítés ‘nélkül megnyerék, 2) megyéjükben minden létező tartományok főíelügyelését gyakorlák, 3) zsinatokat összehivának, s azokban elnökölének, 4) megyéjük érsekeit felszentelék, s azoknak érseki palástot adónak, 5) az érsekek s a tartományi zsinatok hatóságaitól fölebvi- teleket elfogadónak, 6) vallás egységére czélzó egyházi s polgári törvényeket megyéjükben kihirdettetének. Azonban e jogokat egyedül a római Pápa, mint nyugati pátriárka máig gyakorolja, a többieknek nevezetökön kül alig más megmaradván , minthogy megyéjöket a törökök elfoglalván máig birják , olly annyira hogy az alexandriai Pátriárka, mostan Kairón, az antiochiai pedig Damaszkon lakván még Széküket 3) Chronolog. Reihenfolge der Päpste seite. 735. i