Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
HG kik I. Julius Papától a keletiekhez Athanáz alexandriai Pátriárka ügyében küldettek, s inások. Illyés küldöttségek nem ritkák valónak ugyan, de a püspökök jogait s hatóságát nem serték. * ) Másod nemű követek azok a alának , kik hosszabb ideig némelly tartományokban mulatónak , minden esetre szükséges jogokkal ellátva. Iilven vala Julian koai püspök spa. nyol országból, kit I. Leo Pápa a kalcedoni zsinat után keletre azon okbul külde , hogy a vallás épségének megtartására ügyeljen , jól tudván azt, hogy a konstantinápolyi Pátriárka a vallást Nestor s Eutiches hibái ellen nem elegendőkép védelmezné, s Flavian eldődje példáját nem utánozná. Leo Pápa tudni illik bizonyosodván abban, hogy bármelly hatalma legyen a Pátriárkákra s püspökökre , bár melly szükség Jegyen az ef- íezusi álzsinat által megsértett vallást igazolni, mégis Jsli- án köve te tisztében akadályok nélkül einem járhatandana , ha csak aztinaga a császár védnöksége alá nem venné, maga is Marcián császárt védnökségéért kéré. Illyen küldöttségekből szokás keletkezett Konstantinápoly városába felelő követeket (apocrisiarii legati) rendelni, kiknek tiszte vala , a császári palotában lakván arra ügyelni , hogy az egyházi szabályok ne sértessenek meg. L követekről azonban tudnunk kell 1) hogy egyházi hatósággal egyedül azon tárgyakra nézve birtakvala , mellyeket parancsában a Pápa meghatározá «). 2) hogy a római szent Szék e követek küldetésében mindig ar- ra ügyelt, elfogadja e azokat a fejedelem vagy nem? valamint nyilván bizonyítja azt Leo Pápa azon utasítása, mellyet Marcián császárhoz küldötte követének adott vala. „Lásd Tho- masin N. et Yet. discip. p. t. libr. 2. c. 108. et. Frey Kri- tich , Komentár über Kirchrecht §. II. köt. § 146. 5)Mit maga Eisenschmid is valló, ámbár a Katholika vallást elhagyá. Lásd röiftisches Bal larium 1. Band Neustadt a. ti. oder 1832. 443-lap. 65 jegy. 6) Epist. 60. Leonis Pontificis ad Julianum lmperatoren.
