Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
113 tározta meg úgy, hogy egy nemet, egy franczia , két spanyol , a többi pedig olasz legyen. Osztásuk pedig három osztályból áll, mellyek közűi mindegyik négy birát foglal, a fö- lebb hivatkozást egy osztálytól a másikhoz engedvén. A I. Az igazság Signaturája, ez olly törvényszék, melly meghatározza, főlebbvihető-e valamelly ügy vagy nem, azon esetben is, midőn azt a szabott törvény értelmesen nem határozza. VII. A kegyek signaturája, inellyben olly ügyek vétetnek fel, mellyek a Pápa kegyétől függnek, például hogy némelly fölebb nem vihető ügy még is fölebb vitethessék. *Az afölött kiadott királyi határozat így; szól: super brevibus illis pontificiis, quae expoenitentiaria Bontana expediuntur ac unice forum internum in materia spirituali respiciunt, aut ubi periculum in mora subversatur, aut diffamatio personae jure verenda est, placitum regium impetrari praevie haud debet. 182 §. Különféle gyülekezetekről. A római Curia jelesebb részeihez a Biboraokok gyülekezetei tartoznak. Ezek közűi némellyek rendszerintiek , mellyek állandó törvény mintájára reájok bízott ügyek elintézésében működnek, mások pedig rendkívüliek, mellyek e- redt dolgok alkalmával összejövéu, azok bévégzésével ismét eloszlanak. A rendszerintiékhez tartoznak 3) a szent hivatal vagy vizsgálat gyülekezete (congregatio s. officii seu inquisitionis) melly a tévtanok s ezekkel összvekapcsolt bűnök kiirtására rendeltetik. Elejét kezdé a szent vizsgálat már IX. Gergely Pápa alatt, ki szent Domokos szerzeteseit arra jogosítá , hogy a toulousi tájékban s másutt franczia s Olaszországban támadt tévtanokat kiirtsák, s az eretnekeket az Egyház kebelébe visszatérítsék, j) Későbbi időkben e szent vizsgálat gyülekezete lankadni kezdvén III. Pál Pápa midőn Lut~ 3) Egyházi történeteink III. köt, 74 §. 390 lap.
