Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
197 püspökre bízatnék is, mégis a végső Ítéletet nem más, mint a romai szent Szék hozhassa '»íj. Magyar honunkban arra, hogy a római Pápa valamelly püspököt székétől megfoszthassa, királyunk megegyezése, minthogy attól kineveztetett, megkivántatik. „Lásd Szvorényi Jur. Eccl. part, special, p. 306.“ 1G8. §. Püspöki segédet adhat. A régi Egyházban püspöki segédet Érsekek a tartományi püspökök befolyása, s a papság, s nép megegyezése mellett adni szoktak. E régi rendtartásról minket tudósit már Eusebius mondván te.*) hogy Narczisnak jeruzsálemi püspöknek segédül Sándor adatott. Passidius pedig szent Ágoston életirásában erről azt bizonyítja, hogy Valerius hipponai püspöknek segédül rendeltetett t»'). I)e még akkor is, midőn már az apostoli követek, vagy helyettesek divatba jönnének, a római Pápa egyedül ezeknek, s nem másoknak, szükség esetében segédeket rendelének. Mig VIII. llonifácz Pápa e jogot püspöki segédet adhatni, egyedül a római szent Széknek fen- tartaná 103 * * lo6). (Isztriában püspöki segédet világi fejedelem éngedelme nélkül kérni tilos ■ o *). Magyar honunkban püspöki segédet a Király pápai megerősítés mellett határoz, és ne-, vez. „Lásd Szvorényi Jur. Eccl. part. Special, §. 1H5.“ 1G9. §. Hűség eskét követelheti. Regenten igen egyszerű rendtartás divatozván Egyházban a püspökök azon titkos fogadáson kül, hogy tudni illik minden kötelességeit hételjesitenHik , s az egyházi szabályoknak eleget teendőnek, mást mitsem igérének. Minthogy azonban 103) Coneil. Trid. Sess. XXIV. Cap. 5, de reform. 104) Hist. Eccl. lib. VI. 9. 105) Possidius vita S. August. Cap. 8. 106) Cap. I. de Cler. aeg. rot. in 6, 107) Co istit. Caesar, dd -3, Maji 1782.
