Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

lekedetekre terjed, s a jogod, vagy is a jogi állodalmat tárgyalja. Ez tudni illik a jog , azoknak részére, kik társaságban léteznek, olly föltételeket szab, mellyeknél fogva minden egyénnek szabadsága épen s biztosan marad. A joghoz járul 1) a megelőzés hatalma, melynél fogva minden hántás mcgakadályoztatik. 2) a védelmezhetés szabatsága, mellyel minden jogi sértés vissza torlatik. 3) a helyre állittatás hatósága, melly szerint minden megkárositás kipótoltatik. „Lásd líeyberger Instit. Ethic. Christ, edit. alt. Tom. 1. §. 51. Geisthüttner Theol. Moral. §. 78 — 80. Ambros. Stapf. Theo!. Mor. comp. Tom. I. §. 55. és de Martini Jur. Nat. posit. 84.

Ezen szó; jog sok értelmű (ffoXvcvj/iov) ; mert a) azt jelenti, mi igazságos, s az isteni, s emberi törvényeknek megfelel s) b) birói Ítéletet jelent; azért a birák némely esetekben jogot szolgáltatni mondatnak c) magát az Ítélet helyét jelenti , midőn valakit jogba idézettnek mondunk. Nálunk Magyaroknál ugyan azon szó birtokos melléknévvel össze kapcsolva p. o. birtokos jog, nemesi földet 2 3) s minden abbul követelt törvény tartalmát jelenti ♦). A jognak tehát annyifelének lennie szükséges, mennyi a törvénynek nemei. „Lásd De Martini Jur. \at. posit. 213. s Kelemen Instit. Jur. Hung. priv. §. 60.“

2. §•

A polgári jog fogalma.

A jogi állodalomnak, mellyben mindenki szabadságai ös- meretesek s biztosok (1. §.) fentartására sziigséges 1) hogy a sajátságnak feltételei egyezőleg meghatároztassanak; máskép mindenkinek tulajdon vagyona használatára czélzó joga meg nem állapodik. 2) hogy közönséges biztosság alapit- tassék, vagy is mindenki meg győződjék a felől, hogy igaz sikere leend mindennek, a mi összhangólag meghatározta2) Yerbóczy előszó. 2. czi. 3) Yerbóczy hármosk. 1. R. 24 ez. 1. §. s több hely, 4) De Martini Jur. Nat. positio 211.

2