Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
179 mételve a római Pápákat arra bírák, hogy némelly bűnök oidozatat magoknak fentartanák. Ámbár pedig a trienti zsinat oda nyilatkozik, hogy a római Pápák minden joggal né- melíy nagyobb bűnök oldozatát magoknak fentarthassák, mindazáltal a püspököket arra jogosítja, hogy ők minden a Pápáktól fentartott titkos esetekben is a bűnösöket lelki- isméreíökre nézve feloldozhassák *«). A római Pápák fen- tartásaihoz azon esetek is tartoznak, meliyek „coena Domini“ nevezett bullában foglaltatnak, de minthogy XIV. Kelemen Pápa 1770. évben azon szokást, meilynél fogva az érintett bulla minden nagyhéti csötörtökön romai szent Péter templomában hirdettetnék, megszűnteié, az érintett bullának érvénye azóta szinte megszűnt, annál inkább, mivel az sem magyar honunkban, sem Osztriaban divatba soha sem hozatott. Ámbár a püspökök mind rendi, mind hatósági hatalmukat közvetlenül Istentől veszik (105. §.) mindazáltal kétséget nem szenved, hogy a római Pápa, ki isteni jognál fogva az egész Egyházat kormányozza, azoknak hatalmát, mennyiben az Egyház üdve, s egysége kívánja, korlátozhatja. Ennek következtében meg a trienti zsinat szelleme szerint sem *?) okozhatja valaki a római széket azért, hogy némelly nagyobb ügyeket magának fentartott, vagy azért, hogy idővel hatalmát tágosabban kifejtvén jődögélt jogokat gyakorolt, s ezeknél fogva is az Egyházat kormányozta légyen. Minthogy tudni illik az Egyház üdve, s egysége a római Pápa jogait határozza, következik hogy őtet jogaira nézve kijelelt korlátok köze szorítani lehetetlen (141. §.) * hanem ő azokat a hivek szükségéhez, s azoknak személyes, vagy ideigleni körülményeihez képest részint szűkökben, részint tágosabban gyakorolni kén- szeríttetik. Némelly ügyek fentartásábol az úgy nevezett pápai engedelmek (facultates pontificiae) eredtek, meliyek oily a római dataria, vagy poenifeníiariábol a püspökökhöz intézett szabadságok, mellyeknél fogva fentartott ügyekben hivataluk eljárására jogosíttatnak. Ezen engedelmek részint örökösöknek, részint ötévieknek neveztetnek, valamint valakinek egész 56 * * 56) Conc.Trid. sess. 24. Cap. 6. de reform, col.cum sess. 14. Cap. 7. de reform. 57) Sess. XIV. Cap. 7. de reform. 58) Lásd Walter Lehrbuch desJKirchr. 6. Aufl. Bonn.§. 135. 12*
