Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
162 perek folytatása, s elvégzése a római Pápától a felek honában kinevezett birák által eszközöltessék. E tárgyról hosszabban értekezett Roskoványi Ágoston. De Primatu Romani Pontificis, eiusque jur. czimü munkája 91 — 100. §ban. ii. czraii. Az Elsőség jődögélt jogairól. 14-1. §. A jődögélt jogok fogalma. Az Egyház feje, vagyis a római Pápa nem csak lényeges , hanem jődögélt jogokat is gyakorol. Ezekről a jogtudósok különféle véleményeket tartván, némellyek jődögélt jogoknak azokat nevezik , mellyek sem az egység fentartását, sem a rendszerek épségét tárgyalván az elsőség czéljából nem keletkeznek, hanem különféle okokbul annak tulajdo- níttattak. Okait pedig azoknak a Pápák dagályában, Iszidor koholt végzésleveleiben, a középkor durvaságában , s a szerzetesek azon törekvésében keresik, mellyel aPápák hatalmát előmozdítani iparkodtak. Mások mérsékeltebben, és igazabban állítják, hogy az Egyház fejének jődögélt jogai nem máshonnan, mint az elsőség czéljából követeltethetnek, mivel az Egyház fejé a körülményekhez képest, részint tágosabban, Tészint szorosabban jogait kifejteni tartozván, olly állapotba jöhet, mellyben jődögélt jogai gyakorlása az egység fentar- tására szükséges. Ezen esetben pedig kisem tagadhatja, hogy az Egyház feje jődögélt jogait is lényegesen gyakorolja. Mit ha tagadna valaki, annyi lenne, mint a római Pápától az Egyház üdvét tárgyaló tehetséget megtagadni, mindenki tehát könnyelműséget, s magávali ellenkezést tanúsítana, hogy ha azon okbul kelne ki a római szék ellen, mivel jelen korban olly jogokat gyakorol, mellyeket emberi rendelésnél fogva néha érsekek, vagy zsinatok gyakoroltak. Es csak ugyan azt mondva, hogy a római Pápa jődögélt jogokat is gyakorolhat,
