Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

160 legyen, az üldözött ártatlanságát védelmezhetni: részint pedig ezen oknál fogva kőveteltetik; mivel szükségesnek tartatik, hogy az Egyház feje minden ügyben utolsó biró légyen, melly utolsó jog nem lévén szükséges, sem minden körülményben lehetséges, azt az Egyházitöríénetek is változtathatónak áb­rázolják.“ De máskép is mutatónk már, hogy tisztelet, te­kintély , s hatóság előjoga, az Egyház fejének tulajdona (103, 107. §.) melly legfőbb egyházi hatalmánál fogva ő az egység tartása végett minden többi egyházi kormányzók fölött vagyon. Illy, Istentől alkotott kormányi fokozatok függelmé­ből pedig mást nem állíthatunk, mint hogy olly fölebbvitelek az egyházi kormánnyal nem csak nem ellenkezik, hanem in­kább szorosabban megegyeznek. Es csak ugyan minthogy e jog a római Pápához ügyét fivinni, nem más, mint természetes tehetség az alsó birótul a fölsőbbhez folyamodni, azért hogy a fölebbvivő az alsó bírói ítélettől, melly által magát sértettnek véli, megmentessék , a római Pápa pedig elsősége jogainál fogva törvényes bírája lenne minden lövő­nek (107. §.), következik, hogy attól a jogot fölebbviteleket el­fogadni , kisem tagadhatja. „Lásd Frey kritisch. Kommentár über Kirchrecht II. Th. §. 53. ki ugyan azon jogot kezdetétől végig rajzolja. 54 — 61. §.“ i m §. Bizonyos különbőz tetőssel. Azonban jól tudván azt, hogy különbség létezhetik a fa. lebhvitelek közt, tudván hogy az iránti szokás a régi Egy­házban nem egyenlő vala , hogy az áfrikaiak a korlátlan f >- lebbvitelek ellen kikeltek, a németek minden eseíbeni fölebb- \itelek ellen mind zsinatokban, mind országlati gyűlésekben panaszolkodtak, sőt a trienti zsinat azoknak korlátokat sza­bott'-») nem vitatjuk, hogy minden pernek a római Pápá­hoz korlátlanul átvitettetnie szükséges; mit annál kevésbé ál- 23 23) Concil. Trident. Sess. 24. cap. 20, de reformat.

Next

/
Thumbnails
Contents