Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

159 re, ha azt a Papa megerősíti, ellenkező esetben pedig hatal­mában légyen, a Pápának más érsekségből hivott püspökök által a kérdéses ügyet felvétetni, s követei elnöksége alatt zsinatot tartván újra megitélni. 139. §. Joga az Egyház fejének fölebbviteleket elfo- * gadni. Fölebbvitel nevezete alatt biróhoz azon okbul tett hivat­kozást értjük, hogy valaki az alsóbb birótul okozott sértést elmellőzze, föllebbvitclnek igaz, és saját értelemben csak azt nevezzük, mellynek mind felfüggesztő, mind máshoz vi­vő ereje vagyon, azaz, ha az első Ítélet végrehajtását fel­függesztvén annak líjabb vizsgálatát főbb biró alá bocsátja. Ha pedig illyen sikerrel össze kapcsolva nincsen a fölebbvi­tel , akkor azt sajátlani értelemben annak nevezzük. E kér­déssel: lehet-e valakinek az alsó birótul a római Pápához ügyét felvinni? sokat fáradoztak a jogtudósok, egy részről állítván, hogy a fölebbvitelek régi jogban ismeretlenek, s szokatlanok valának , melly véleményhez Márcai Péter * *) Launoy párisi hittudós, Gerbais szorbonnai tanár, s Dupin * *) csatlakoztak: más részről nagy tudományos készülettel vitat­ván, hogy a fölebbvitelek az Egyház fejét Isten rendeleténél fogva illetik, ezeket Lupus Keresztény, David Ballerin, s többen követték, kik közül egyedül Schmidt Antalt idézzük, ki így szála. „A fölebbvitel, részint a tagadott, és elhalasztott igazság végett, vagy perben követett, s nem jobbítható hiá­nyok miatt koveteltetik, melly esetekben a fölebbvitel mind természeti jog, mind nyilvános s közönséges jog tanításnál fogva az-Egyház fejét kétségen kül illeti, miután maga az ész kí­vánja azt, hogy a társaság kormányzójának első kötelessége 21 * 21) De concordia sacerdotii, et Imper. 22) De antiq. discipl. Eccl. diss. 2. Toni. I.

Next

/
Thumbnails
Contents