Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
122 ve, melly egytermészetű, s egy tulajdonságú a* Apostoloké val. Következőleg a trienti zsinat (így szóld Noel Sári dor a katholika hit niagyarázsában) jól nyilatkozott mondván : A püspökök, kik az Apostolok után következtek, a hierarchiai rendhez előlegesen tartoznak, es az Apostol szavai szerént, az Egyház kormányozására a szent leiektől rendeltettek « *). 10«. $j. A r ó m a i p ű s p ö k s z Feter u t ó d j a. Valamint u püspököket Apostolok utódainak lenni uiuta- tánk(104 §.) xígy a római ]iüspököt, vagyis a Pápát sz. Péter utódjának következőkkel mutatjuk: 1) szent Péter elsősége neki nem mint személyes szabadalom adatván, hanem az Egyház egysége fentartására rendeltetvén, es az egység az Egyházban nem csak Péter alatt, vagy csak addig, inig Péter élt, hanem az után is fen tartandó, sőt Üdvözítőnk szavai szérint, ki Egyházát elmulbatlannak monda, világ végezetéig l’enmaradandó lévén, természetesen következik, hogy Péter elsőségének utódaira ácszállania kelleti. 2) a római püspök már Egyház elejével Peter törvényes utódjának tartatott, minthogy a korinthiai Egyházban támadt cgyetlenség nem maga sz. János apostol, ki akkor még eleiben vula, hanem első Kelemen pápa által elintéztetett. 3) a sz. atyák a római Pápákat mint Peter utódjait mindig tisztelték. így p. o. Cyprian szent atya Fábiánt s Kornélt szent Péter utódjainak nevezi, a római széket pedig Péter székinek és fejedelme» Egyháznak mondja to), Milevai Optát a római Pápákat Siri- cziusig Péter utódainak nevezi 1 «). 4) történetilig bizonyos, hogy szent Péter Kómában élt, és a római Egyházat addig, míg Nero alatt szent hitét élete feláldozásával meg nem erősítette volna, kormányozta. Ezt mind. az egyházi történetek, 59 * * 59) Natalis (Noel) Sándor His . Eccl. dissert. XII. art XIII. in saeeul. XV. et XALTom. 9. p. fi23. 70) AzEgvházegy égéről irt könyv. 71) Pannen ellen irt H. könyv. III. szám.
