Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
96 nem létezik, s ollyan törvény nem más mint; koholmány, mert 1) a tökélyes törvény eszméje, czéla, és annak lénye' ges sajátságai azt kivánják, hogy a törvényben hirdetmény s megerősítés létezzék , a csupa büntető törvényben pedig mi sem parancsoltatván vagy tiltatván hirdetmény nincsen 2) minden fegynek alapja bűnsűly lévén 8 a csupa büntető törvényben misem tiltatván, következik, hogy a miatt kif sem fegyethe" tik. 3) ha csupa büntető törvényt állítani akarnókj, azt minthogy "benne hirdetmény hibázik, egyedül azon okbul adottnak mondhatnék, hogy valaki fegyessék, mi]annyit jelentene* mint állítani, hogy a törvényhozónak büntetésben öröme telik , ez pedig a természet ellen vagyon. Ezekhez képest tehát csupa büntető törvényt, tuelly inkább törvény szörnye tege min törvény lévén, csak az erkölcs kárára válna, semmiképen nem állíthatunk, és nem is létezhet. „Lásd A. C. Heyberger Theol. Moral, p. I. §. 33. p. 89. et Á. Stapf. Epitome Theol. Mór. tom. I. 46. p. 87.“ 88. §. A törvények átalánosan vagy részletesen szűnnek meg. Az emberi hatalom által hozott egyházi törvények szinte ügy mint más emberi törvények különféle módon szűnnek meg, tudni illik vagy átalánosan, az az minden alattvalókra nézve, vagy részletesen, az az nétnelly személyekre nézve. Átalánosan szűnnek meg az egyházi törvények 1) midőn a hozott törvény lényeges oka megszűnik. 2) midőn a hozott törvény .’megváltozik; ezen változás is vagy átalános, midőn egész törvény megszűnik, vagy pedig részletes, midőn annak csak része eltöröltetik. Mindkettő vagy a törvényhozó nyilvános visszahúzása által, vagy pedig ellenkező szokás által megtörténhetik. Tovább az egyházi törvények akár átalános akár részletes megszüntetése törvényhozó joga lévén azt
