Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
87 80. §. A világi fejedelmek rendelkezései. A világi fejedelmek Egyház körül tett rendelkezései, s a világi törvény könyve is az egyházi törvény elveihez némelly tekintetben tartozik. Mert hogy a világi fejedelmek mint Egyház védői sokszor egyházi törvényeket megerősítettek, sót a világi alkotmányra jólható rendtartási szabályokat is hoztak, mind az egyházi történetek bizonyítják, mind Theodos, Ju- stinian, s a Franczia királyok törvénykönyvei ugyan azt példákkal tanúsítják. Mi hazánkra nézve pedig közönséges egyházi jog említett elveihöz ezeket számítjuk 1) a magyar országi zsinatokat. 2) Magyar országnak a római Pápáktól adtát szabadalmokat p. o. hogy királyaink püspököket kinevezhessenek, hogy keresztet magok előtt vitethessenek, hogy apostoli király czimével élhessenek; hogy az esztergomi Érsek: pápai követ czimét viselhesse, s annak jogait gyakorolhassa, hogy a péusi Püspök érseki palástal (pallium) elhesseu. 3) Királyaink az Egyház üdvét illető rendelkezéseit, meílyeket részint az ország gyűléseiben részint azon kül hirdetnek, „fmsd a 48. §. és Math. Ant. Markovics princ. jur. eecles. reg. IIungar.“ 81. §. Az egyházi jog segédtudományai. Az egyházi jog könnyebb s jobb megértésére némelly segéd tudományok szükségesek. Ezek ugyan sem az egyházi jog elvei , sem kútfőihez nem tartoznak, hanem minuet annak alapos felfogására vezetnek , és teljesebb s fontosabb ismeretséget szereznek. Valamint pedig azon segéd tudományok közelebbről, vagy távulabbrrl az egyházi jogra hatnak, úgy közelebbiek, vagy távolabbinknak neveztetnek «■*). Mi a közeleb14)|De adminiculis remotior, vid. Zallvein principatur. eccl. toiu 2. qu. 4. cap. 3. et 4.
