Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
84 csészeti, midón azok az egyházi törvények értelmét ugyan azon okábul s czeljából fej egetik, részint nyelvtani az az filológiai midőn a szavak külön értelmeiből a törvény homályom helyeit magyarázván annak értelmét ismertetik. Erre a keleti nyelvek, különféle szótárok úgymint Rrisson, Macri s du Cangeé szükségesek. A tanítási fejtegetés ezen szabályok szerint véghez vitetik: 1) A törvény minden esetekre s egyedek- re, kik okáért hozatott alkalmaziatnndó. Innét azonban a külön jogok s a szabadalmak kivétetnek. 2) IIol a hozott törvény lényeges oka megszűnik, ottan a törvény kötelezvényét is megszűntnek mondhatjuk. 3) az értelmező inkább az igazságot mint a szoros jogot kövesse, mert minden értelmezés nél homályos törvényt ismertetvén, az értelmező ezen cselekedetével annál biztosabban a törvény értelmét felfogandja 4) a közönséges törvény közönségesen veendő. 5) a törvény, melly a közönséges törvényt korlátozza, ezt a ki nem vett esetekben erősíti. 6) A kedvező törvények kiterjedten, a nem kedvezők pedig korlátozottan fejtegetendők « °). A harmadikét vagy is Ítéleti értelmezést teszi az érdeklő biro. Ez értelme* zés ha a bíró nem egyszersmind törvényhozó, nem hír nagyobb erővel, mint a tanítási, azonban a feleseket kötelezi, ha folebb nem hivatkoznak. Az egyházi jog elvei közé a törvényes szokás is számít- tatik. A szokás pedig nem más mint szabad cselekedetei hosszabb idő által folytatott ismételése, melly az elöljáró halk javallása által megerősíttetik i «). Hogy pedig az elöljáró ja- vallását követelhessük szükséges, hogy 1) azon szabad egeit) Regula jur. 30. in 6to. 10) reg. jur. 15. in 6. de verb, signi*'. Lásd Henr. Eckhard Hermenevt.jur. Christ. 1.1, §. 33. 11) Ch. Frid. Glück ausführ]. Erlauter. der Pandect, I. Th. I. B. $. 84. p. 830. A törvényes szokás, s a jövetel.
