Jáklin István (elefánti): Sagitta venenata az az: A' soha senkinek nem kedvező, hanem szüntelen kegyetlenkedő rettenetes halalnak meg-gyógyithatatlan mergeben martott éles nyilai (Nagyszombat, 1743) - 22.782.1

2 .Petr. 3. halál. Dies Domini. Az Ur napjának nevezte­tik. De Szombath napot az Iíten Annya nap­jának hivűk. Es igy (nagy reménség táplál ebben is ) hogy Szombath napon, Annyának napján, a’hoz ment, a’kinek éltében ajtatos fia volt. Ah! melly igen akarnám már! ha valami ollyan magyar Tullius, vagy Tertullianus jöne fel helyettem ezen Cathedrára, s5 hellyettem ékefen ízólló régi fzép nyelveket, firalmas vi­zeknek módgyára folytattnák, s’mintegy meg- fzáradtt fzivűnkót keferű bánatnak vizeivel meg- áfztatnák! De hafzontalan, a’ mint látom, kí­vánságom ! Tehát Ti leg-alább, fzegények, és árvák! fzóllyatok keferves kónyhullatáílokkal j- mert igazán árvaságra jutottatok. Ah! igazán mond­hatom: keíéredett fzivek! nincs vigafztalótok: mondhatom gyámoltalanok! nincsen pártfogó­tok : oh fzegények! mondhatom mire jutotta­tok! nincs édes Atyátok: özvegyek mondha­tom! nincsen Tutorotok. Méltó azért; hogy fzemeteknek csatornáit meg-inditsátok; s’édes Gyámoltokat holtig firafsátok! De mit tétovázom fzomorú befzédemben? Hozzád fordulok, Halál orfzagában űló firal­mas íziv! vagy inkabb-is mondgyam: Oh Nagy Ne­30 m ( o ) m

Next

/
Thumbnails
Contents