Jáklin István (elefánti): Sagitta venenata az az: A' soha senkinek nem kedvező, hanem szüntelen kegyetlenkedő rettenetes halalnak meg-gyógyithatatlan mergeben martott éles nyilai (Nagyszombat, 1743) - 22.782.1

fg ( o ) SSt

Mind nagy jók ezek. De az Alázatofság ember ízivének gyűkeres mortificatziója. Az eleven tűzet a’ takaritó hamu tartya táplállya: a’ több virtufokat az Alázatofság. $. Umb. de Hu- 7/27/. Alázatosbb embert, nem tudom, ha lattal Úri famíliákban? A’ízegént s’jobbágyot foha meg nem vetette ; minden kéfedelem nélkül maga eleiben erefztette: kérését, panaízfzát kegyek íén balgatta, s meg-is vigaíztalta.

Hogy Úri famíliájának fényeíségével foha fém ditsekedett ; az Alazatoíság cselekedte: hogy kintsével, jófzágával foha fém kérkedett; az Alazatoíság cselekedte: hogy a’ fellyebb való Úri tiíztségeket íoha km kereíte; az Alaza- tofság cselekedte: hogy a’Subftitutus Vice-Ifpan- ságot magára fel-verte; az Alazatoíság cselekedte: hogy a’világi pompát, s’ emberi ditsöf- séget mindenkor kerülte; az Alázatofság cselekedte : hogy maga Udvari legényinek-is a’ czif- ra ruhákat nem könnyen engedte; az Alázatok ság cselekedte: hogy íoha, ( egy fzóval) fém- mi fzitok, femmi rágalmazó, femmi keferű fzó nem hallatott tőle; a’ fzelid Alázatoíság cselekedte. Ah! hol vagy moft, a’ki azt mondhatnád: Diem hominis non defederavi, tufcis. j«e. Az ember napját nem kévántam, foha az emberi tapfoláíon nem kapdoftam, tudod. Ah Te vagy

D az