Jáklin István (elefánti): Sagitta venenata az az: A' soha senkinek nem kedvező, hanem szüntelen kegyetlenkedő rettenetes halalnak meg-gyógyithatatlan mergeben martott éles nyilai (Nagyszombat, 1743) - 22.782.1
6 m ( o ) m emlékezhettek, hány válogatott, hofzfzabb életre méltó, érdemes Úri fzemélyeket el-vitt? elvitte , hogy el-hadgyam a’ régieket • Ama Tek. N. Vezérló HUNYADI ANDRÁS Urat, a5 ki^ elsóben-is T. N. Bars Vármegyének dolgait, ügyeit, annyiféle zúr-zavaros, zenebonás időkben , hufzon három efztendőkig, úgy mint Érdemes Ordinarius Vice-Ifpánya meg-fedhetetle- nűl kormány ofzta; a kit-is méltó érdemire nézve, boldog emlékezetű Hatodik Felséges KAROLY CSÁSZÁR, etczer’smindOrfzágunk Királya duplás becsűllettel, úgy mint Vice-Judex Curice, azután Fice-Palatinus tifztséggel megajándékozott. El-vitte azután csak kamar a’ Felséges Magyar Cancelláriának néhai belső Tanácsofsát, azután Hazánknak Méltóságos Nagy Emlékezetű Perfonálifsát HUNYADI LÁSZLÓ Urat, nem kis keferűségével az Orfzágnak. De azzal fém elégedvén meg; el-vitte T. N. V. HUNYADI JöSEFF Urat, a’ Felséges Magyar Ca- merának belső Tanácsokban egyik érdemes Tagját. De még itt fém fzűnt-meg. El-vitte nem régen T, N. V. HUNYADI ISTVÁNY Urat, Felséges Afzfzonyunknakfzentelt Vitézit, T.N. Vármegyénknek Jeles Vice-Ifpányát, mindenféle tudó-
