Jáklin István (elefánti): Sagitta venenata az az: A' soha senkinek nem kedvező, hanem szüntelen kegyetlenkedő rettenetes halalnak meg-gyógyithatatlan mergeben martott éles nyilai (Nagyszombat, 1743) - 22.782.1
16 mxyxm Itt már most az jut eszembe, vallyon miért siránkozott a mi képünk , ’s miért többnyire a ha- zánkbéli képei B. Szűz Máriának a’ könyvhullajtás- tul tsudálatossak, úgy-mint a’ G-yöri , Pótsi, Kolos- vári képe *? holott a Sz. írásban sehol se olvassuk, hogy Szűz Sz. Anyánk könyvezett volna, még akkor se, midőn a keresztfa mellet Fiának keserves halálát békességes tűrő, bajnoki, szomorú szível szemlélte volna — szomorú emlékezett! igaz ugyan , hogy tsudálatos az Úr maga szentéiben. Zsolt. 67. v. 36. ’s azért mi gyarló emberek az Istennek mélységes titkait nem tudhatyuk, kinek meg-foghatatlanok az ö ítéleti, és meg-visgálhatatlanok az ö utai Bóm. 11. v. 33. mindazonáltal, ha tizenhetedik századnak végét, ’s tizennyoltzadiknak eleit tekéntyük, ’s akkori keserves sorsait, sok féle siralmas változásait Hazánknak eszünkbe juttatjuk, könnyen okát ad- hattyuk , miért sírt olly gyakran Országunkban Országunk Pátronájának képe: könyvezte (ha szabad hozzá szóllanom) hogy az ö országa’ Fiai egymás ellen meg-hasonlottak, és fegyvert fogtak, az ujjítok a’ Katolika hittűi el-szakadtak; könyvezte, hogy az egy igaz régi Római Katolika Anyaszentegyház űl- döztetett, az eretnekség szabadgyában növekedett, és a’ Máriát tisztelő , segítségül hivó Magyar Nemzet így el-konkolyosodott 5 könyvezte mind azokat az igazságtalanságokat, szörnyű kegyetlenségeket, a’ mellyeket a Magyarok el-követni még az Istennek fel-szentelt személyeken, ’s helyeken sem irtóztak; könyvezte a sok hamis esküvést, átkot, Káromkodást, részegeskedést, mellyek akkor országunkat el-áradták ; könyvezte, hogy a bűn így el-szapo-
