Jáklin István (elefánti): Sagitta venenata az az: A' soha senkinek nem kedvező, hanem szüntelen kegyetlenkedő rettenetes halalnak meg-gyógyithatatlan mergeben martott éles nyilai (Nagyszombat, 1743) - 22.782.1
LZ mxyx® az Úr maga tsekély szolgáló leányának alázatosságát kegyes szemmel tekéntette: nem külömben viselte magát Mária azután, midőn az Isteni magzat- tyának szülése el-érkezett, ámbár jól tudta, bogy 6 Isten Annya, még-is a pogány Tsászárnak engedelmeskedni, az Istálóban, másut szállást nem nyerhetvén, meg-szállani, a’ felséges méltóságú Isten Fiát barmok-közé a’ jászolyba helyhesztetni, költ- ségtelen lévén, Egyiptomba számkivetés gyanánt bujdosni nem irtózott, a’ honnan visza térvén egész életét alázatosságban töltötte , úgymint Átsnak felesége , ’s Ats gyermeknek Annya, nem követte ö azoknak a’ büszke embereknek példáját, kik nem tsak a’ mi jó bennek tanáltatik, azt az Isten ditso- ségének szine alatt kevélyen ki-dobolyák, hanem még fogyatkozásaikat-is ki-menteni, s ollyan ditsére- tes tulajdonságokkal kérkedni nem átalyák, a mel- lyekkel ellenkező hibákkal terhelve vannak. — Az ő Sz. Fiának rágalmaztatási, kinzási , s halála, melly igen meg-alázta ötét ki-nem tudgya 1 de az il- lyen aláztatás tsak akkor az alázatosságnak tökél- letességére szolgál, ha nagy szívű, tsendes békességgel szenvedödik, a mint szenvedte Mária, mert soha sem gyötrötte ötét a nagyra vágyódás, e’ világnak , testnek képzelt ketsegtetö boldogsága, szenvedni se irtózott akár minémű ellenkezéseket, és viszontagságokat; mert az Ur Istenben helyheszte- tett reménysége paizsúl szolgált ö nékie, és az alázatosságának menyei jutalmárul bizonyossá tette ö- tet ; tudta jól, hogy valamint az ö Fia alázatosságával Istenségének semmi kissebséget nem szerzett hanem inkáb köz-boldogságot az emberek-