Jáklin István (elefánti): Sagitta venenata az az: A' soha senkinek nem kedvező, hanem szüntelen kegyetlenkedő rettenetes halalnak meg-gyógyithatatlan mergeben martott éles nyilai (Nagyszombat, 1743) - 22.782.1

Sdf. 7’ 2 7­4$m» (+) tselekedd néki, mert fzereti a’ mi Nemzetségünket, és tanuló Oskolát-iső épített minekünkz ímhol Tilztelendő Rendek, ezaz a’ ki a’ ti Nemzetségeket ízerette, a’ ki titeket betsuletben tar­tott, és jeles Tiíztelettefmeg-külőmbőztetett, fegítetr, plántált, nevelt, ISTENnek dicsőségére, fok éhező lelkek’ javára gyarapí­tóit, nem tsak tanúló Oskolákat, hanem ékes Templomokat és Klaftromokat-is épített, veletek kőzlőtte javait, íme annak lfte- nes adakozásit beízélli a” Szentek’Gyülekezete. Azért kérjétek velem együtt, ki-ís méltatlan, Szerzetes Fijai kozott nevelked­vén, egynéhány eíztendeig ettem kenyerét, kérjétek a’ Mennvei Felséges ISTENc fzorgalmatosan , hogy annak az Orfzágnak , mellyért e* Világon munkálkodott, engedje ésadja-meg őre kő^ ti- rodalmát, mellyre-is igen méltó vala, méltóztatván arra a Kris- tus* érdeme, és abból le-folyó tselekedete. Kőrnyül-álló Méltóságos Úri Vérségekí Consolamini in ver­bis ißis, vígafztaítassatok-meg ez igékben, mert ez a’ ti Fejetek* Koronája, Homo Nobilis, Homo tads? Békeségnek Embere, és hármas Nemességgel tündöklő Orízágos Nemes Ember, el-méne ugyan, de hogy Nemesebb hivatalban és Birodalomban meg- mozdúlhatatlanúi éljen* Ti pedig Tekintetes Nemes Rendek 1 és mindnyájan Orfzá- gunk' érdemes Tagjai, őtet igazán fzerető húségteknek továob-is meg-feleltek, és nagy érdemének méltó tilztelői léíztek, ha az ő Méltóságos Maradékihoz és Véréhez hasonló fzereceteteket hü- fégteket, buzgóságtokat meg-másolhatatíanúl meg-tartjátok, tud­ván azt, hogy a’ jó erkőlts melly ízeretetet érdemel, per dationes in animas fanfías fe transfert, a’ Nemzetségek által a’ fzent lelkekre fzáll. Meg-ízakafztom befzédemet: Te irigy Koporsói moft ugyan el-rekefzted tőlünk ezt a’ nagy Kíntsünket, de nem egélzien, mert nagyobb réize a’ mi El­vünkben, tudnia-illik, annak el-enyéfzheteclen Neve, emlékeze­te, *s életének eleven képe temetteter, Nagy Lelke pedig Mennyei dicsőségben őrvend VÉG NÉLKÜL.

Next

/
Thumbnails
Contents