Jáklin István (elefánti): Sagitta venenata az az: A' soha senkinek nem kedvező, hanem szüntelen kegyetlenkedő rettenetes halalnak meg-gyógyithatatlan mergeben martott éles nyilai (Nagyszombat, 1743) - 22.782.1

X X Stf 9

adversum me cnfira (mortis) non timebit cor pfai. ^ meum. Ha fel-áll ellenem az Halálnak tábora, v 3' meg nem ijed az én fzivem.

A* mint hogy-is e5 rövid fzomorú órámnak folyáfa alatt, ezt az fel - biztatását, és minden félelem nélkül halálra való bátorságos refold tióját ki-predikálani igyekezem. És noha meg fogyatkozott vékony ereimben; cfékélysége- met nem tagadhatom meg-hianyoí^dott gyarló tehetségemben; elégtelenségemet nem titkolhatom, egyfzer s’ mind az illyen Funebra- lis Panegyrifekhez ekkoráig hozzá nem fzo- kott, rajta fém tanulhatott : magtalan fovány elmémet nem lehet előttetek rejtekeznem. Mind-azon-által magam előtt hordozván tudva lévő nagy hivatalomat, úgy fokkal tartozó, kő- nyen fel fém oldozható ízoros nagy kőteleísé- gemet, táplál; azért olly reménség engemet, hogy minden meg - eshető fogyatkozáfom , meg-történyhetö hianyoságom olly bal Ítéletre nem vitetödik, a5 ki miátt ez keferves pom* pára őfzve gyűlt fzomorú fő, közép, s’ egyéb rendűHalgatóimtúl egy kis koráig való cfendes figyelmeteíséget ne érdemelheífek, mellyet-is magamnak különös kegyefségűl, és jó akaratul ki-kérvén , az alatt-is fzokott búcsúzattal együgyű beízédemet bé-is fejezvén, kegyes