Almásy István: Római catholicus egyházi rendünk vegyes házassági pörbeidéztetésének ügye törvényszerűen védve (Buda, 1844) - 22.645

66

zonyitják — a' magyar korona végett kardhordókká Ißnek, és az áldás gyanánt Istenadta vallást political indulatok, ’s vakbuzgóságok, és súlyos átkok’ forrásává tevék — mig végre, ne- hogy hazánk „propriis et intestinis dissidiis conflagraret, atque ut tantae christiani sanquinis effusioni parceretur, vicifire religiosi, c a p livent ur, et manibus Regiae MaiestatiS praesententur a dt ur r ivi m a n c a mpro infligenda illis poena imponendi §. 5. Quia autem sunt nonnulli, qui exemtionis privilegio a sede apostolica gaudentes nequeunt coram Judicibus Spiritualibus in hoc regno commorantibus adtrahi in litem: ut contra tales huiusmodi conquestus, sire rescripta apostolica libere apportentur §. 6. Extra tamen hoc regnum rigore ipsius non aliter, nisi modo praemisso per appellationem extrahantur —mind ez, mondom, mind azon törvényei Ulászlónak textus ’s contextnssaik szerint magyarázfatván, soft Mátyás király idézett törvényeivel is öszvehasonlítafván: tiltják ugyan a' római folyamodást: azonban ezek csak azt rendelik — mint ő Nga Védbeszédében tartalmukat kivonatban öszpontosifá — miszerint a’ honitórvényes egyházi, ’s világi bírák' mellőzésével pőrét rendes lépcsőkinti appellátán kívül Rómába vinni — senki se merészelje— Egyébiránt a’ római út mind Mátyás, mind Ulászló törvényei szellemében, vagy értelmében is szabad maradt — és kivált az 1514. 65-ik e’ törvényczikk : Quoniam plurimi beneficiatorum ecclesiasticorum aut privatis eorum pro rebus, aut caeterorum consociorum negotiis expediendis Urbem Romani proficiscuntur, ibique saepe- numero moriuntur, et sic eorum beneficia per Summum Pontificem exteris nationibus, et advenis (contra regni huius libertatem) crebro conferuntur §. 1. ideo deliberatum est: ut a modo deinceps quilibet DD, Praelatorum, ac aliorum virorum ecclesiasticorum beneficiatorum Urbem petiturus , antequam itineri se submittat, teneatur de patrimonio suo in proventibus tantum regiae Maiestati, et Sacrae Coronae suae obligare, et inscribere, quantum proventus beneficii sui annualis valere dignoscitur — §. 2. si vero tantum patrimonii non haberet: teneatitr, priusquam ingrediatur, liter as a Summo Pontifice assecuratorias impetrare, quod si etiam in Urbe ca-