Ambrus Sándor: Értekezés a hittanító, iskolaigazgató, és kerület-fölügyelői hivatalról : Felelet gyanánt a megye-hivatalból kiadott kérdésekre (Székes-Fejérvár, 1841) - 22.644

39

eszköz a szent czélra aj a' lelkitanitónak búzgósá- ga, mivel tsége, ’s hivatalának lélekismeretes teljesítése. A1 buzgó lelkipásztor a’ nevelés’ dolgában leg tidvesebben munkálhat. O vonhatja félre a1 szülők’ szemei elől ama leplet, melly a’ nevelésnek hasznát olly makacsul burkolja, hogy a’ pór-nép azt semmiképen fölfogni nem akarja. Ó képes a’ szülőkkel elhitetni, hogy embernek legnagyobb kincse a’ nevelés, és hogy a szülőknek e’beli jótette, a’ gyermekeknek öröksége. O bírhatja arra, hogy félre tevén a’ megrögzött szokásokat, gyermekeiket iskolába bocsássák. Ezeket ha a’ lelkitanitó kivívni szerencsés, már nagy akadályt gördített félre, ’s a’ czélt, mellyet kitűzött, könnyebben elérheti. Illyen- kor csak a’ gyermekekkel lévén gondja, arra ügyeljen , hogy azokat szelídséggel magához édesgesse.

Mitis tehet egyebet a’ lelkioktató, mint erkölcsileg működni ott, hol egyébbként nem lehet? a’ physical segédszerekröl, mellyek íinancziába, ’s do- táczió’ érdemébe vágnak, mellyek azomban a’ haladásnak leghatalmasb emeltyűi, ő nem intézkedhet. — Tartsa tehát szüntelen szeme előtt ama fönt említett módokat, mellyeket hivatala’ köréhez, és részéhez tartozni mondottam ; a" körülmények szerént tellyesítse azokat, ’s adja csalhatatlan jeleit, hogy többet cselekedett volna, ha mind azon eszközök birtokában lett volna, mellyek nélkülözhellen folté-